Helyhatósági választásokat tartottak szeptember végén Romániában. Az RMDSZ jelöltjei közül 199-et, az Erdélyi Magyar Szövetség politikusai közül tízet választottak polgármesternek. Az RMDSZ által támogatott függetlenek közül tízen nyerték el a településvezetői pozíciót. Köztük Soós Zoltán, akinek a személyében húsz év után ismét magyar került Marosvásárhely élére. Hogyan értékelik a választásokat magyar szempontból?
Barabás T. János: Üdvözlendő az RMDSZ sikere. Kelemen Humor elnök szerint az RMDSZ jól teljesített, tehát azért nem kitűnően. Én egy kicsit aggodalmasan fogadom a mostani fejleményeket, mert kevesebb magyar ment el szavazni Romániában, mint négy évvel ezelőtt. Az országos részvételi átlag 46 százalék volt, Hargita megyében viszont csak 41, Kovászna megyében 39 százalék ment el szavazni, ezek a magyarlakta megyék. Az RMDSZ-nek és a szövetségeseinek sikeres mozgósítása volt Marosvásárhelyen és Szatmáron, itt az átlag felett mentek el a magyarok szavazni. Ahol a magyarok veszélyben érzik magukat a román nacionalista nyomás miatt, ott nagyobb arányban mennek el szavazni. Összességében az RMDSZ jól teljesített, a többi magyar kis párt kevésbé jól. Hosszú távon mindenképpen át kéne gondolnia az RMDSZ-nek a stratégiáját, a kampányát, hogy nagyobb arányban tudja meggyőzni szavazóit, hogy járuljanak az urnák elé. Én bízom az RMDSZ-ben, azon kevés pártok közé tartozik, amelyik meg tud újulni.
Illyés Gergely: Ha az elnyert pozíciókat nézzük, akkor mindenképpen jónak tudjuk értékelni. Volt két kulcsváros, Marosvásárhely és Szatmárnémeti. Előbbi esetben az volt a feladat, hogy a magyar jelölt nyerje meg a polgármesteri tisztséget, ez sikerült húsz év után először, ez mindenképpen nagy siker. Szatmárnémeti esetében a tisztség megőrzése volt a feladat, ez is sikerült. Fontos elmondani azt, hogy mindkét esetben és országosan is csökkent a részvétel, ennek ellenére Soós Zoltán Marosvásárhelyen mintegy háromezerrel kapott több szavazatot, és Kereskényi Gábor Szatmárnémetiben is a részvételi arány csökkenése ellenére növelni tudta a szavazatai számát körülbelül 1300-zal. A polgármesterjelöltek mindenhol több szavazatot kaptak, mint a listák, lehet, hogy román szavazatokat is kaptak ezek a jelöltek, mert Szatmárnémeti és Marosvásárhely is etnikailag megosztott város. A magyar közösség kisebbségen van mindkét helyen, mindkét polgármesterjelölt két nyelven kampányolt, tehát nem az etnikai szavazatokra hajtott csak, és az eredményeikben az is látszik, hogy a román közösség egy része a román jelöltekkel szemben is inkább őket favorizálta. A másik fontos kérdés, hogy Romániában a megyei tanácsok elnökeire most közvetlenül szavaztunk, ezért kétséges volt, hogy az eddigi öt megyéből négyet meg tud-e tartani a magyar közösség, az RMDSZ. Van két megye, Hargita és Kovászna, ahol elsöprő többségben élnek magyarok, ott ez nem volt kérdés. Maros és Szatmár megyében, amely etnikailag megosztott, viszont nagyon is kérdés volt, hogy meg tudja-e őrizni az RMDSZ a két tisztséget, és ez is sikerült, a választás ebből a szempontból is sikeres. Az pedig, hogy Bihar megyében elveszették a megyei tanácsos elnökséget, borítékolható volt, mert az eddigi nagyváradi polgármester indult, aki nagyon népszerű vezető, nem lehet őt megverni. Az éremnek a negatív oldalát én az erdélyi nagyvárosokban látom. Brassóban, Kolozsváron, Nagyváradon mélyen az etnikai arány alatt kapott az RMDSZ szavazatokat. Az ott élő magyarok egy jelentős része most már inkább az esélyes román városvezetőre szavaz, és megtörténhet az, hogy a pártlisták közül is inkább a román választékból néz ki magának. Brassóban emiatt ki is szorult a magyarság a helyi képviselő-testületből. Kolozsváron a magyar tagok száma ötről négyre csökkent a képviselő-testületben. Nagyváradon szintén ez figyelhető meg, míg Temesváron kiszorult a magyarság a helyi tanácsból. Ezek egyáltalán nem biztató dolgok. Ezekben a nagyvárosokban a magyar közösség egy része elöregedőben van, és vannak városok, ahol az idősebb korosztály, talán éppen a koronavírus-járvány miatt félelmében, kisebb arányban vett részt a választáson, mint egyébként szokott.
Minek köszönhető a siker Marosvásárhelyen? Négy évvel ezelőtt is Soós Zoltán indult, akkor az RMDSZ jelöltjeként, most viszont függetlenként, az RMDSZ támogatásával.
Barabás T. János: Az elmúlt években számos korrupciós ügy került nyilvánosságra a marosvásárhelyi román polgármesterrel kapcsolatban, rossz sajtója volt. Látványosan lemaradt Marosvásárhely Kolozsvárhoz, Szebenhez, Brassóhoz képest. Ezt a marosvásárhelyiek is érzékelik. Igény volt a változásra Marosvásárhelyen, amit Soós csapata nagyon jól érzékelt, profi kampány zajlott, voltak rétegüzenetek különböző csoportoknak, nyugdíjasoknak, iskolás gyerekes családoknak, ipari munkásoknak, környezetvédőknek, és voltak általános üzenetek, és mindig ügyeltek arra, hogy etnikumtól mentesek legyenek. Az iskolaügyről például úgy beszélt, hogy kerülte az etnikum csapdáját, tehát nemcsak a magyar iskolák ügyét képviselte. A román sajtó viszonylag kedvezően nyilatkozott Soós kampányáról és személyéről, tehát sikerült elérnie azt a nyilvánosságban, hogy ő képviselte a modernizálást, a reformokat szemben az ellenjelöltekkel. Tanulhatna az RMDSZ és a magyar politikum egy ilyen sikeres kampányból.
Mennyire számít Romániában a jelölt nemzetisége, a párthovatartozása vagy éppen az, hogy mit üzen, milyen programja van?
Illyés Gergely: Természetesen minden számít. Valóban Soós Zoltán és Kereskényi Gábor is egy teljesen kétnyelvű kampányt vitt, ez már ekkora városok esetében és ilyen etnikai arányok mellett elképzelhetetlen lenne másként. Soós Zoltán sikerére az volt a legnagyobb veszély, ha a szembenálló ellenfelei, a román politikusok megegyeznek, és valamelyikük javára visszalépnek, és akkor egyetlen erős jelölttel állt volna szemben. Az eredmények fényében az látszik, hogy ez sem lett volna elég ahhoz, hogy őt legyőzzék, de a kampány elején ez volt az egyetlen olyan pont, ami veszélybe sodorhatta volna az ő győzelmét. Most volt két-három román jelölt, ez is segített, és az is, hogy most független jelöltként méredzkedett meg Soós Zoltán, emiatt olyanok is rá szavaztak, akik az RMDSZ-re egyébként nem voksolnának. Azért nyilván mögötte állt az RMDSZ kampánymechanizmusa meg a támogatása, csak nem jelenítették meg nyilvánosan. Van olyan város, ahol előnyös az, ha egy jelölt felvállalja egy párt logóját és a támogatását, és van olyan város, ahol ez már egy egyértelmű hátrány.
A nemzetiség a fontosabb vagy a párthovatartozás?
Barabás T. János: Mindig az etnikum számít magyar ügyekben. Német ügyekben kevésbé, Nagyszeben lakosságának 1 százaléka német, mégis német polgármestert választottak. Temesváron is német lett a polgármester, bár ott is csak egy-két százaléka a lakosságnak német. Magyar ügyekben viszont még erős a nacionalizmus. Az erdélyi lakosság 80 százaléka román, és egyre több erdélyi román számára csökken Bukarest fontossága mint politikai, gazdasági, kulturális központ, így például az erdélyi román egyetemisták Nyugatra mennének továbbképzésre, nem Bukarestbe. Az erdélyi románok nagy része modernizálni szeretné a környezetét, reformokat szeretne, bekapcsolódni egy nyugat-európai kultúrába, és ebben a folyamatban már egyre kevesebb szerepet látnak Bukarestben és egyre inkább a nyugati, európai uniós kapcsolatokat hozzák az előtérbe. Tehát azok a románok, akik Marosvásárhelyen és Szatmáron a magyar jelöltre szavaztak, nem a román nacionalizmus ellen szavaztak, hanem egyszerűen egy ilyen nyugatiasabb politikát szeretnének.
Ha összességében nézzük, akkor mennyivel több vagy kevesebb pozíciót kaptak a magyarok?
Illyés Gergely: Ahol a városvezetők román szavazatot kaptak, az a kivétel, alapvetően a szavazás etnikai. Ha megnézzük, hogy hány polgármestert tudott megnyerni az RMDSZ, akkor ez a szám mindig kétszáz körül alakul, gyakorlatilag az etnikai szavazás a vastörvény, és emiatt ez a szám nem nagyon szokott változni. Négy évvel ezelőtt 195 polgármestere volt az RMDSZ-nek, most 199 lett. Ehhez adódik hozzá a függetlenként, de RMDSZ-es támogatással megnyert tisztségek száma, illetve az Erdélyi Magyar Szövetség néven legtöbb helyen fúzióban indult két kisebb magyar párt, a Magyar Polgári Párt és a Erdélyi Magyar Néppárt, amely most tíz polgármesteri tisztséget tudott megszerezni, míg négy évvel ezelőtt tizenötöt. Tehát olyan nagy változás nem tud történni.
Mennyire volt jellemző az, hogy román ember szavazott magyar jelöltre, vagy hogy magyarok szavaztak román jelöltre akkor is, ha volt magyar induló is?
Barabás T. János: Volt ilyen eset mindkét irányból, de nem nagy számban. Az 1,2 millió romániai magyarnak közel a fele él a Székelyföldön, vagy 100-200 ezer Partiumban, a többi pedig olyan településeken, ahol kisebbségben van. Sajnos van egy olyan jelenség, hogy a lakótelepi magyarság kezdi elfelejteni a magyar nyelvet, gyengül a magyar kultúrája, a magyar kötődése. Brassóban 50-60 ezer magyar él, ez egy 350 ezres város, ahol olyan kevés magyar szavazott az RMDSZ-re, hogy nem gyűlt össze elég voks a képviseletre. Ezután a brassói magyarok valószínűleg román pártokra szavaznak majd, kevésbé erős bennük a kötődés a magyar közösséghez, kultúrához. Az úgynevezett lakótelepi magyarság lemorzsolódik. Ők napi rendszerességgel román közösségben vannak, dolgoznak, tanulnak, mozognak, nagyon keveset használják a magyar nyelvet. Ezekben a városokban, ahol lakótelepi magyarság van, és nincs olyan erős román nacionalista nyomás, sajnos növekvő jelenség az, hogy magyarok román pártokra szavaznak. Ezt érdemes lenne kielemezni. Ami a románokat illeti, Erdélyben a lakosságnak legalább tíz százaléka vegyes származású, sokan viselnek román nevet, de részben magyar érzelműek. Vannak olyan románok, akik egyszerűen megbíznak magyar politikusokban, de nem jellemző. Az RMDSZ szavazóinak a nagy része, kilencvenvalahány százaléka magyar etnikumú. Ez így fog maradni még hosszú ideig. Érdekes tanulság például, ha nincs erőteljes magyarellenesség, akkor nagyobb a helyi magyarok késztetése, hogy román pártokra szavazzanak és román pártokkal együttműködjenek. A magyarellenesség nagyon sok esetben egy központi hatalmi csoport által szított, a magyarellenesség részben benne van a román társadalomban, de nem beteges módon. A szomorú az, hogy a felső szintről hergelik a magyarellenességet. A mostani választásokon kevésbé került elő az etnikai kártya, ennek is tudható be, hogy viszonylag jól tudott mozogni az RMDSZ.
Az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke, Csomortányi István arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Nagyváradon a magyarok a lakosság 24,9 százalékát teszi ki, az RMDSZ és az EMSZ együtt is csak a szavazatok mintegy 14 százalékát szerezte meg. Mennyire volt erős az átszavazás?
Illyés Gergely: Nagyvárad egy érzékeny kérdés volt a mostani kampányban, mert az RMDSZ ellen az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltet indított. Csak azért pikáns ez a történet, mert az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje, Zatykó Gyula az eddigi román liberális polgármesternek, Ilie Bolojannak volt a magyarságügyi tanácsadója, és állítólag az volt az egyezség, hogy amennyiben bejut a párt a helyi képviselő-testületbe, akkor őt fogja alpolgármesternek kinevezni a következő román polgármester. Bihar megyei szinten is az volt az ígéret, ha bejutnak a megyei képviselő-testületbe, akkor megkapják a megyei alelnöki pozíciót. Ezt már nem fogjuk megtudni, mert egyik sem sikerült. Az a kérdés, ha nem indultak volna, az RMDSZ annyival több mandátumot szerzett volna-e a helyi vagy a megyei testületekben. Azt kell tudni, hogy Ilie Bolojan, az eddigi nagyváradi polgármester egy nagyon magas népszerűségű politikus, most Bihar megye tanácsának az elnökségéért indult, meg is nyerte 70 százalék fölötti eredménnyel, és helyette az eddigi alpolgármesterét, Florin Birtát jelölték nagyváradi polgármesternek, aki szintén egy 60 százalék feletti eredménnyel megnyerte a választásokat. Eléggé valószínű, hogy a helyi magyar közösség soraiból is sokan szavaztak a két politikusra. Egyikük sem magyarellenes, sőt, inkább együttműködőként jelentek meg a magyar közösség számára, és Nagyvárad nagyon sokat fejlődött az elmúlt időszakban, a magyarok is szeretnének a győztesre szavazni, szeretnének beleszólni a város és a megye ügyeibe. Most ez történt, az etnikai arány és a magyarság képviselő-testületi valós súlya közti különbség nagyon is adódhat abból, hogy a magyarok egy része átszavazott.
Mennyire volt jellemző az, hogy magyar magyar ellen indult, és ebből egy román párt jelöltje jött ki nyertesen?
Illyés Gergely: Ez most már kevésbé volt valószínű, arra vigyáztak a kisebb pártok, hogy olyan helyen, ahol esetleg ezen múlhat egy magyar polgármester sikere, ott ne nagyon indítsanak az RMDSZ-szel szemben. Nagyvárad kivétel volt, viszont Nagyváradon nem volt valós esély arra, hogy magyar legyen a polgármester. Szatmáron például emiatt nem indítottak Kereskényi Gáborral szemben. Marosvásárhelyen a független Soós Zoltán mögött nemcsak az RMDSZ, hanem a kisebb magyar pártok is már ott voltak, tehát nem akadályozták a kampányt, nem indítottak vele szemben polgármesterjelöltet. Székelyföldön, ahol magyar többségű településekről beszélhetünk, ott természetesen verseny volt szinte mindenhol, de ott meg annak nem állt fenn a veszélye, hogy emiatt egy román polgármester fogja elnyerni a tisztséget.
Jelentős eredményt ért el az alig négy éve alakult rendszerkritikus Mentsétek Meg Romániát Szövetség, például Temesvárnak is ők adják a polgármesterét: Dominic Fritz nem mellesleg Horst Köller volt német köztársasági elnök egykori kabinetfőnöke volt, és román állampolgársággal sem rendelkezik. Hogy sikerült neki mégis nyernie?
Barabás T. János: Temesváron hagyománya van az interetnikus békének, ez a ’89 decemberi forradalomban is megnyilvánult, mikor a románok védték Tőkés László református pap házát. Fritznek igen jó kampánya volt, ami arról szól, hogy ő a jövő, a reform, a korszerűség szemben a volt polgármesterrel. Fritznak profi módon, céltudatosan meg volt tervezve a kampánya, ugyanúgy, ahogy Soós Zoltánnak Marosvásárhelyen.
És ugye Dominic Fritz magyarul is szólt a választókhoz, nemcsak románul.
Barabás T. János: Pontosan, a csoportüzenetei során megszólította a magyar közösséget is.
Milyen a viszonyuk a helyi magyarokhoz a Mentsétek Meg Romániát Szövetség politikusainak?
Barabás T. János: A szövetség13 százalékot kapott a mostani önkormányzati választásokon. Év eleji kongresszusukon jobbközép pártnak definiáltak magukat, keveset beszélnek a magyarokról, kerülik a témát. Érzéketlen a magyar kisebbségi ügyekben ez az új román párt, ugyanakkor pragmatikus, helyi szinten nem tudok arról, hogy politikusuk magyarellenes kirohanásokat rendezett volna, szemben, mondjuk, a nemzeti liberálisokkal és a szocialistákkal, akiknek a helyi politikusaik gyakran hozzák elő a magyarellenességet. Ez egy városi párt, inkább fiatalokból áll, magasabban képzettekből, nincs bennük meg az a görcsös magyarellenesség, mint sok idősebb románban, viszont nem is érdeklődnek a magyarok iránt.
Illyés Gergely: Dan Barna társelnök azt mondta tavaly Marosvásárhelyen, hogy ő nagy barátsággal fordul a magyarokhoz, és meg kell azt érteni, hogy most már az etnikum körüli problémákat meg kell haladni, el kell felejteni. Tehát ők így fogják fel ezt a kérdést, hogy nagyon jó, hogy itt vannak a magyarok, csak legyenek pont ugyanolyanok, mint a románok, tehát hogy semmilyen különleges kérésük, igényük ne legyen. Emiatt vonzanak is magyar szavazatokat, de a magyarok problémáival valójában egyáltalán nem akarnak foglalkozni, mert szerintük ez egy maradi dolog. A haladás Nyugaton van, ahol ezek a problémák már nincsenek, ők így gondolják, és ezért mondom, hogy ez veszélyes játék lehet.
A mostani választások eredménye alapján mire lehet számítani a december 6-i parlamenti választásokon?
Illyés Gergely: A 2016-os parlamenti választások eredménye szerint a szociáldemokrata párt 40 százalék körüli súllyal szerepel, ezért most egy kisebbség kormány működik. A mostani eseményeknek meg a felméréseknek a fényében decemberben ez megváltozhat, a szociáldemokrata párt mindenféleképpen vissza fog esni az eddigi 40 százalékról. Az még kérdés, hogy meddig, a felmérésekben 20-22 százalék körül járnak, de a mostani választásokon már inkább a 30 százalékhoz álltak közel. A nemzeti liberális párt mindenképpen jobb eredményt fog elérni, mint négy évvel ezelőtt, jelenleg 33-34 százalékos szinten állnak a felmérésekben, és a Mentsétek Meg Romániát Szövetség pedig 15-16 százalékon, de nekik a nagyvárosok és a közepes városok a saját terepük, egy országos választáson nyilván nem tudnak olyan eredményt elérni, mint most. Az látható, hogy december után a nemzeti liberális párt megpróbálhat koalíciót kötni a szövetséggel, merthogy a szociáldemokratákkal mindketten elutasítják a koalíciót. Az a kérdés, hogy ennek a két pártnak elegendő lesz-e a többsége a parlamentben ahhoz, hogy kényelmesen kormányt alakítsanak, vagy esetleg megpróbálnak még kisebb pártokat bevonni ebbe a szövetségbe. Így akár az RMDSZ is szóba kerülhet.
Mire számíthatunk a magyar képviselet terén december 6-án?
Barabás T. János: Öt százalék a bejutási küszöb, az RMDSZ-nek jó esélye van, és ha a két nagy jobboldali párt nem éri el az 50-55 százalékot a parlamentben, akkor valószínűleg az RMDSZ-t is beveszik kormánykoalíciós partnernek. Ez viszont nagyon izgalmas hónapokat jelent, mert az RMDSZ-hez való közelítés azt is jelentené, hogy az RMDSZ távolodjon el a Fidesztől egyrészt. Ennek a koreográfiáját viszont Klaus Johannis államfő nemzetbiztonsági tanácsa fogja először megvizsgálni október közepén. A nagy tétje az az RMDSZ parlamentbe kerülésének, hogy részese lesz-e a reformoknak. Románia 80 milliárd euró európai uniós pénzt kell elköltsön a következő öt évben. Ha az RMDSZ kormányközelbe kerül, akkor az nyilván azzal fogegyütt járni, hogy magyarlakta vidékeket bekapcsolnak a reformokba, például az infrastruktúrába.