Az előző negyedévhez képest mindössze 0,1 százalékkal, a tavalyi harmadik negyedévhez képest 1,5 százalékkal nőtt MagyarországGDP-je a július-szeptemberi három hónapos időszakban. A második negyedévről 0,6 százalékos negyedéves és 1,7 százalékos éves összevetésű GDP-növekedést jelentett a KSH.
A Portfolio által megkérdezett elemzők átlagosan 1,7 százalékos éves és 0,3 százalékos negyedéves bővülésre számítottak. A növekedéshez leginkább az ipar teljesítménye járult hozzá, támogatta a szolgáltató szektor, a mezőgazdaság viszont visszafogta a nyári aszály miatt. A szakértők szerint a mezőgazdaság vártnál is gyengébb teljesítménye lehet felelős a csalódástkeltő negyedéves adatért.
A gazdasági portál kérdésére Kármán András pénzügyminiszter azt mondta, hogy a GDP-adat alapvetően összhangban van a kormány várakozásaival, de a mezőgazdaság visszaesése erősebb lehetett. A tárcavezető szerint agrárium nélkül erősödhetett a növekedés, az első negyedéves 1,8 százalék és a második negyedéves 2,1 százalék után, 2 százalék felett lehetett Magyarország bruttó hazai terméke a harmadik negyedévben.
Kapitány István arra számít, hogy a negyedik negyedévben az éves GDP-bővülés üteme 2 százalék körül alakulhat,
mivel az év végén alacsonyabb a mezőgazdaság súlya, ezzel a kormány továbbra is reálisnak tartja az egész évre várt 1,7 százalékos gazdasági növekedési ütem elérését.
A mezőgazdaság súlya önmagában csekély, 3 százalék alatt van a teljes GDP-ben, azonban épp a mostani adat mutat rá arra, hogy egy jelentős visszaesés milyen hatással tud járni. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy 2027-ben az alacsonyabb bázis miatt könnyebben teljesíthet jól az agrárium.
Szerinte mindenképp pozitív fejlemény, hogy a harmadik negyedévben már nem csak a korábban kiemelkedően teljesítő elektronikai ipar felfutása folytatódott, hanem például a járműgyártásban is élénkülést tapasztaltak.
„Összességében továbbra is reális a most benyújtott költségvetési javaslatban szereplő 2,4 százalékos növekedés jövőre”
– hangsúlyozta a Portfóliónak Kármán András.
A miniszter szerint három ok miatt nem lesz növekedési ára a hiány csökkentésének: egyrészt a személyi jövedelemadó csökkentésével és a családi pótlék megduplázásával jelentős átcsoportosítást hajtanak végre az alacsonyabb jövedelműek javára, akiknél a fogyasztási hajlandóság magasabb, másrészt az uniós források segítenek a beruházások beindításában, harmadrészt pedig van egy érzékelhető piaci és gazdasági bizalom a kormány irányában.