Jorgensen a védelmért és űrpolitikáért felelős uniós biztossal, Andrius Kubiliusszal közösen tartott sajtótájékoztatóján figyelmeztetett: „a geopolitikai turbulenciák miatt Európa újabb energiaválsággal néz szembe, hasonlóan a 2022-es helyzethez, amikor Oroszország jogellenesen megtámadta Ukrajnát”.
Rámutatott: a nyersolaj és a kőolajtermékek világpiaci ára jelentősen emelkedett, az üzemanyagköltségek növekedése pedig egyre súlyosabb terhet ró az európai vállalkozásokra és háztartásokra. Hozzátette: ugyanakkor az energiapiacok az elmúlt hónapokban figyelemre méltó ellenálló képességről tettek tanúbizonyságot, amelyben az európai finomítóknak is meghatározó szerepük volt.
Jorgensen kiemelte:
az elmúlt két évtizedben az Európai Unió finomítóinak mintegy 25 százalékát bezárták, ennek következtében az uniós finomítási kapacitás körülbelül 10 százalékkal csökkent,
az ágazatban a tőkekivonás felgyorsult.
„Ellensúlyoznunk kell ezt a tendenciát, és biztosítanunk kell, hogy Európa ma és a jövőben is megfelelő és rugalmas finomítási kapacitásokkal rendelkezzen” – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy ez nem csupán gazdasági versenyképességi, hanem biztonságpolitikai kérdés is, mivel az üzemanyagimporttól való túlzott függőség komoly kockázatokat hordoz.
Az energiaügyi biztos szerint a közelgő tél nehéz lesz az európai lakosság és a gazdaság számára egyaránt. Az Európai Bizottság ezért a tagállamokkal és az energiaipari szereplőkkel együttműködve igyekszik enyhíteni az árakra nehezedő azonnali nyomást.
„Végső soron ugyanis csökkentenünk kell az üzemanyagárakat. Ez rövid távon rendkívül fontos a vállalatokra és a polgárokra nehezedő nyomás enyhítése érdekében”
– mondta.
Jelezte: a bizottság az európai finomítókkal folytatott egyeztetés nyomán megvizsgálja a finomítói kibocsátás növelésének lehetőségeit, valamint az iparág által előterjesztett javaslatokat. A tárgyalások technikai szinten folytatódnak, a felek pedig a jövő év elején ismét találkoznak az előrehaladás értékelésére.
Jorgensen arra is felhívta a figyelmet, hogy a dízel és a repülőgép-üzemanyag alapvető a mobilitás, a gazdaság egésze és a védelem szempontjából.
Ezért olyan környezetet kell kialakítani, amely támogatja az elegendő belföldi üzemanyag-termelést Európában, valamint az európai finomítói ágazat hosszú távú életképességét az EU dekarbonizációs folyamata során – tette hozzá.
Elmondása szerint a bizottság az ágazat szereplőivel közösen ütemtervet dolgoz ki a finomítóipar átalakítására, amely egyszerre szolgálja az unió ellátásbiztonsági, gazdasági és éghajlat-politikai célkitűzéseit.
Andrius Kubilius a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az üzemanyag az európai védelmi felkészültség alapvető feltétele, és a hagyományos fosszilis üzemanyagok még hosszú éveken át nélkülözhetetlenek maradnak a katonai műveletekhez.
„Üzemanyag nélkül nem létezhet védelem. Világos az is, hogy a katonai üzemanyag-igényeket hosszú távú perspektívában kell figyelembe venni. Nem csak a békeidőbeli igényeket, hanem egy esetleges háborús válság szükségleteire is figyelni kell” – jelentette ki.
Felhívta a figyelmet, hogy
a NATO haderőmodellje szerint egy katonai válság első tíz napjában a szövetségnek 100 ezer katona mozgatását és ellátását kell biztosítania.
Ez rendkívül jelentős üzemanyag-fogyasztással járna, ezért az Európai Uniónak garantálnia kell a megfelelő termelési és ellátási kapacitásokat. A bizottság ennek érdekében szorosan együttműködik a NATO-val – mondta.
A védelmi biztos négy kiemelt feladatot nevezett meg: az üzemanyag-termelési és finomítói kapacitások fenntartását, az ágazat versenyképességének megőrzését, az üzemanyagok válsághelyzetben történő szállításának biztosítását, valamint a kritikus üzemanyag-infrastruktúra védelmét.
Kubilius külön kitért a hidegháború idején kiépített közép-európai üzemanyagvezeték-rendszer fejlesztésének szükségességére. A biztos hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak egyszerre kell kezelnie a jelenlegi energiaválságot, és biztosítania hosszú távú védelmi felkészültségét.