A magyar kormány szerencsés helyzetben van, mert a legfontosabb érdekei egybeesnek a „kohézió barátai” csoport érdekeivel – mondta Zalai Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában azzal kapcsolatban, hogy mik lehetnek a dedikált magyar célok az Európai Unió következő költségvetési ciklusában. Vagyis, hogy minél több kohéziós és agrárforráshoz jussunk és ezek felhasználásában a lehető legnagyobb mozgástere legyen a magyar kormánynak. Ebben a tekintetben a csoport 17 másik tagállamával nagyrészt azonosak az érdekeink – jegyezte meg.
Van egy sajátos magyar szempont is: a korábbi kormány idején elveszített források részleges kompenzálása. Erre az Európa Tanszék oktatója lát némi esélyt.
Nem gondolja, hogy a több mint kétmilliárd eurónyi elveszített forrást teljes egészében vissza lehetne szerezni, de arra talán van mozgástér megítélése szerint, hogy a magyar kormány néhány százmillió euróhoz hozzájusson.
Zalai Csaba szerint Magyarországnak vannak olyan sajátos érdekei is, amelyek nem feltétlenül a „kohéziós országok” álláspontjával esnek egybe. A vámbevételek tekintetében például Magyarország az unió külső határán helyezkedik el: az országban azokat az árukat vámkezelik, amelyek elsőként itt lépnek be az uniós piacra, miközben a termékek nem feltétlenül a magyar gazdaság szereplőihez kerülnek.
A vámokat beszedő tagállamok a bevételek egy részét megtarthatják a beszedés költségeinek fedezésére. Ez az arány Magyarország esetében eddig 25 százalék volt, vagyis minden egyes eurónyi vámbevételből 25 cent maradhatott az államnál. Zalai Csaba rámutatott, hogy ebben a kérdésben Magyarország Hollandiával és más, jelentős külső határokkal rendelkező tagállamokkal oszt meg azonos álláspontot.
A magyar kormány számára ezért fontos, hogy ne csökkenjen a vámokból visszatartható hányad, amelyet az Európai Bizottság a jelenlegi tervek szerint 10 százalékra mérsékelne.
Ez éves szinten akár több százmillió eurós bevételkiesést is okozhatna a magyar költségvetésnek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára hangsúlyozta, hogy egyes kérdésekben így más tagállamokkal, akár a nettó befizető országokkal is közösek lehetnek Magyarország érdekei.
„Együtt megyünk”
Ismeretes, Magyar Péter korábban, még a kormányalakításkor azt mondta, nem fog mindenáron vétózni, a napokban viszont úgy fogalmazott, csak akkor fogja elfogadni az uniós költségvetést, hogy ha a magyar érdekek maradéktalanul teljesülnek. Ennek alapján felmerül a kérdés, más-e Magyar Péter tárgyalástechnikája az Európai Unióval, mint Orbán Viktoré volt?
Zalai Csaba szerint nem az ő tiszte megvédeni a magyar miniszterelnököt, ugyanakkor felidézte, hogy Magyar Péter egy tegnapi vagy tegnapelőtti interjúban maga is pontosította korábbi kijelentését. Az Európa Tanszék oktatója úgy véli,
a „vétó” szónak az elmúlt évek történései miatt Magyarországon érthető módon negatív a felhangja.
A szakértő szerint viszont Magyar Péter abba a tagállami csoportba illeszkedett, amelynek tagjai úgy foglaltak állást, hogy a jelenlegi feltételekkel nem fogadható el számukra az uniós költségvetési javaslat. Hozzátette, hogy ebben a magyar miniszterelnök nem volt egyedül, hiszen megítélése szerint a tagállamok túlnyomó többsége hasonlóan gondolkodott. „Együtt megyünk” – fogalmazott Zalai Csaba, aki a helyzetet egy bicikliversenyhez hasonlította, amelyben a résztvevők felváltva kerülnek az élre.
Elmondása szerint Magyarország a többi 17 tagállammal együtt képviseli az érdekeit, és a részt vevő országok egyetértenek abban, hogy a jelenlegi ír költségvetési javaslatnál kedvezőbb megállapodást is el lehetne érni.
Ezért a tárgyalások jelenlegi szakaszában mindenkit az a taktika vezet, hogy a tervezet jelenlegi formáját elfogadhatatlannak minősítse.
A német kancellár és a belga miniszterelnök után Magyar Péter is azok közé tartozott, akik jelezték, hogy a javaslat ebben a formában nem fogadható el számukra.
A szakértő szerint ugyanakkor van esély arra, hogy a tagállamok megállapodásra jussanak a költségvetésről. Úgy véli, ha nem is az év végéig, de januárra vagy februárra megszülethet az egyezség.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést megnézheti, meghallgathatja alább.