Kármán András előadása elején arról beszélt, hogy 2022 második negyedéve óta a magyar gazdaság mindössze 0,7 százalékkal bővült, miközben Szlovákiában 5,7, Lengyelországban 9,5, Horvátországban pedig 12,5 százalékos volt a növekedés. „A külső környezet minden ország számára adott volt, így a magyar gazdaság rossz teljesítménye a korábban sikeres modell kifulladásának a tünete” – fogalmazott a pénzügyminiszter a Portfolio tudósítása szerint.
Kármán András elismerte a 2010-es évek foglalkoztatásközpontú gazdaságpolitikájának eredményeit, ugyanakkor úgy vélte, hogy a modell az évtized végére elérte a korlátait. Szerinte ma már nem lehet jelentősen több embert bevonni a munkaerőpiacra, mivel a demográfiai folyamatok csökkentették a munkaerő-tartalékokat.
A tartós jólét növekedésének motorja ezért a termelékenység javítása lehet.
Ezt technológiai és szervezési innováció egyaránt segítheti, de a gazdasági szabályozásnak is fontos szerepe van: megfelelően működő piacokon a tőke a hatékony és innovatív vállalatokhoz áramlik, miközben az új szereplők piacra lépése és a verseny erősödése is biztosított. Kármán szerint ez az elmúlt években gyakran nem valósult meg, ami a makrogazdasági adatokban is tükröződött.
Lengyelországgal összevetve azt mondta: a tőke és a munka gazdaságba való bevonása alapján a két országnak az elmúlt tíz évben hasonló ütemben kellett volna növekednie. A különbséget így elsősorban a termelékenység magyarázza. „Nem több tőkét vontak be a gazdaságba vagy többet dolgoztak, hanem okosabban és hatékonyabban” – fogalmazott.
A tőkének a hatékonyabb vállalatokhoz kell áramolnia
Kármán András szerint az elmúlt években nem mindig a megfelelő vállalatokhoz került a tőke, miközben a vállalati szektorban is gyengült a verseny. A következő kormánynak ezért szerinte nem az örökség kezelésére, hanem a gazdaság újraindítására kell koncentrálnia. Ehhez a koncessziós szerződések és a gazdasági versenykörnyezet átalakítását, valamint a korábbi túlárazott szerződések újratárgyalását is szükségesnek tartja. Mint mondta, ezek nem csupán társadalmi kérdések, hanem a versenyen alapuló piacgazdaság és a későbbi termelékenységnövekedés feltételeinek helyreállítását is szolgálják.
Elismerte, hogy az intézkedéseknek rövid távon lehetnek negatív hatásai,
például kihasználatlan kapacitások és elhalasztott projektek formájában. Hosszabb távon azonban szerinte csak így válhat versenyképesebbé a magyar gazdaság. A magyar termelékenység a régiós mediánhoz hasonlóan évi 1,5 százalékkal növekedhet, ehhez azonban alapvető feltétel, hogy a tőke azokhoz a vállalatokhoz jusson el, amelyek hatékonyan képesek felhasználni – mondta.
A versenykörnyezet átalakítása mellett Kármán András a beruházások szerepét is kiemelte. Szerinte az uniós források hatékony felhasználása már közép távon is lendületet adhat a gazdaságnak.
A foglalkoztatásban még lát némi tartalékot, ennek kihasználásához azonban gyors és hatékony képzési, illetve felzárkóztatási programokra van szükség.
Hosszabb távon a demográfiai folyamatok tovább csökkentik a munkaerőpiaci tartalékokat, ezért már az is sikernek számíthat, ha a foglalkoztatás érdemben nem mérséklődik.
1,7–2 százalékos növekedés jöhet 2026-ban
Kármán András szerint a nemzetközi környezet továbbra is bizonytalan, ugyanakkor hosszú idő után először látszanak pozitív jelek a német gazdaságban. Ez idővel a magyar export megrendeléseiben is megjelenhet. Kockázatot jelent ugyanakkor a globális energiaellátás bizonytalansága, a kötvényhozamok emelkedése és az erősödő inflációs nyomás.
Mindezek alapján a magyar gazdaság 2026-ban 1,7–2, 2027-ben pedig 2,4 százalékkal növekedhet.
A növekedést továbbra is elsősorban a fogyasztás hajthatja, 2027-ben azonban a beruházások terén is fordulatot vár a pénzügyminiszter az uniós forrásoknak, a kiszámíthatóbb gazdaságpolitikának és az alacsonyabb hozamoknak köszönhetően.
A külkereskedelem kilátásai szerinte továbbra is borúsak.
„A GDP termelési oldalát nézve az iparban már látszanak a fordulat jelei, a szolgáltatószektor pedig az erős fogyasztás miatt továbbra is élénk maradhat” – mondta.
A tartós termelékenységnövekedéshez szerinte a kormánynak három területen kell változtatnia:
- egyenlő versenyfeltételeket és zéró toleranciát kell biztosítania a korrupcióval szemben,
- át kell alakítania a vállalati támogatások rendszerét, valamint
- folytatnia kell az ország gazdasági infrastruktúrájának fejlesztését.
A gazdaság újraindítását emellett a beruházások fordulata és a stabil munkaerőpiaci kilátások is segíthetik.
A pénzügyminiszter előadása végén arról beszélt, hogy az átalakulás vesztesei azok a vállalatok lehetnek, amelyek az elmúlt években törvénytelen módon jutottak állami megrendelésekhez vagy hitelekhez.