Ha hiteles a kormány euróbevezetési terve, nincs értelme halogatni az ERM II-csatlakozást, erről beszélt Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfolio konferenciáján a portál beszámolója szerint.
Meglátása szerint a kormány menetrendje 2029-es ERM II-belépéssel, 2031-es döntéssel és 2032. január 1-jei bevezetéssel lehet konzisztens. A bevezetési folyamatot a várakozások szerint a szeptemberben 2,5 százalékra módosított inflációs cél segíteni fogja, és jó eséllyel biztosítani fogja az euróbevezetés inflációs kritériumának teljesítését.
Ami a részleteket illeti, az MNB alelnöke szerint ha a tervek megvannak, akkor egyből bele kell vágni az ERM II-csatlakozási tárgyalásokba, a jegybank támogatni fogja a jogi és gazdasági felkészülést.
Monetáris politikai szempontból, mint elmondta még, a spanyol, a portugál és a szlovák példa releváns az MNB számára, Horvátország és Bulgária teljesen más árfolyamrendszerrel csatlakozott az euróövezethez, míg költségvetési szempontból már a horvát és a bolgár példák is számos fontos tanulságokkal szolgálhatnak.
Kurali Zoltán előadásában kiemelte, hogy a csatlakozási folyamat mérföldköveinek egy része a jegybanknak, másik része a kormánynak jelent feladatot, a sikerhez pedig hatékony koordináció és tárgyalások szükségesek az európai intézményekkel. A folyamat 2026 őszén a kormányzati középtávú makrogazdasági terv publikálásával kezdődik, amelyet az előzetes vállalások megtétele követhet. A jogharmonizációs folyamat 2027-ben megkezdődhet. A folyamat egyik fontos mérföldköve lesz a 2028-as konvergenciajelentés, amely a kritériumok teljesítését ellenőrzi. Az emlegetett ERM II-csatlakozás 2029-ben történhet meg, ami 2031-es döntést és 2032. január 1-i euróbevezetést tenne lehetővé.
Az euró bevezetése ugyanakkor a magyar gazdaságpolitikai szuverenitás bizonyos fokú feladásával is jár, hiszen az Európai Központi Bank kamatpolitikája nem biztos, hogy minden esetben illeszkedni fog a magyar gazdaság fundamentumaihoz (növekedés, infláció).
Egy rosszul megválasztott végső átváltási arány szintén tartós versenyképességi kockázatot jelenthet, de a magyar államadósság relatíve magas szintje miatt a forint sokkelnyelő-képessége a közelmúltban is korlátozott volt.