Az ottawai kormány intézkedésének mértéke és értéke megegyezik az Egyesült Államok által a közelmúltban megtett hasonló lépés mértékével. Acél- és alumíniumgyártmányokat, élelmiszereket, kozmetikumokat, ruházatot és mezőgazdasági gépeket érint. Az új kanadai behozatali vámok 15 és 50 százalék között mozognak.
Mark Carney kanadai miniszterelnök a kereskedelmi válaszintézkedést kommentálva hangoztatta, hogy országa gyors lépéseket tesz az Egyesült Államoktól való gazdasági függőség csökkentése érdekében, valamint kijelentette, hogy Washington „nem igazi gazdasági partnerséget, hanem függőséget akart kialakítani túl sok területen”.
Az Egyesült Államok 2026 első felében 175,8 milliárd dollár értékben exportált Kanadába, ami a teljes kivitelének 14 százaléka volt, és ezzel Kanada – Mexikó mögött – a második legfontosabb exportpiaca volt.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn egy internetes bejegyzésében kilátásba helyezte, hogy leállítja a kanadai Bombardier repülőgyártó cég modelljeinek amerikai importját. Egyebek között azt írta, hogy a kanadai cég gyártmányai „nem elég jók”, valamint megjegyezte, hogy a Bombardier bevételeinek fele az Egyesült Államokból származik, miközben Kanada nem engedi be piacára a Gulfstream amerikai repülőgépgyártó modelljeit.
Az Egyesült Államok és Kanada között augusztus második felében újult ki a kereskedelmi konfliktus, miután meghiúsult az előzetesen kidolgozott kereskedelmi megállapodás véglegesítése, és félbeszakadtak a tárgyalások. A két fél kölcsönösen a másikat hibáztatja.
A két ország közötti feszültség további eleme, hogy Donald Trump augusztus végén rendeletben nevezte át Amerika-tóvá a Nagy-tavak egyikét az Ontariót. Kanada jelezte, hogy a névváltoztatást nem fogadja el, és változatlanul a régi elnevezést használja.