Évtizedek óta nem látott terméskieséssel zárulhat az idei szüret. Az elmúlt 40-50 év legkisebb szőlőtermése kerülhet a magyar pincékbe.
A termésmennyiségről szólva Frittmann János elmondta: az Alföld nagy része elfagyott, mintegy 30-50 százalékos terméskiesés.
„Az aszály is súlyos probléma, minden magyarországi borvidéket nagyon-nagyon sújtotta a csapadékhiány, így úgy gondoljuk, bár nincsenek még kikérve a papírok a termelőktől, de az biztos, hogy az utolsó 40-50 év legkisebb termése lesz az idei” – mondta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke.
Frittmann János szerint az aszály mellett a szőlő aranyszínű sárgasága is súlyos gondot okozott az ágazatban, a két problémát azonban eltérő módon és eltérő esélyekkel lehet kezelni.
Mint mondta: ha fegyelmezettek lesznek a termelők és ez megéri nekik akkor hatékony lehet a védekezés. Fegyelmezettségre és szervezettségre van szükség a hatóság és a hegyközségek részéről is. Ezek a csapatok, akik járják át a szőlőket megfelelően jelzik az állapotokat. Ez a fertőzés nem írható ki teljesen, de a terjedése lassítható, és tulajdonképpen így kezelhető.
„A legnagyobb probléma, ahogy minden más mezőgazdasági ágazatnál, az aszály.”
A kisebb termés mellett a csökkenő hazai borfogyasztás és a megváltozott vásárlói igények is nehezítik a pincészetek helyzetét. Némethné Pál Katalin szerint ezek a folyamatok különösen a kis családi borászatokat érinthetik érzékenyen.
„Mindig azok tudnak legkevésbé védekezni, akik kis területen gazdálkodnak. Az arany című sárgaság azzal jár, hogyha az megjelenik, és eléri a tőkék 20 százalékát, akkor a teljes ültetvényt föl kell számolni. Na most egy nagy gazdaságnak nyilván több helyen van többfajta ültetvénye, tehát ők megmaradhatnak, de egy kis családi szőlészetet nagyon tud sújtani ez a növénybetegség."
A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója szerint ugyanakkor a kisebb pincészetek helyzete sem egyforma. A fennmaradás esélyét nagyban meghatározhatja, hogy képesek-e egyedi, jó minőségű termékekkel megszólítani a vásárlókat.
Túlélésre elsősorban azoknak van esélyük, akik prémium borokat tudnak termelni, és ezeket el tudják ismertetni a piacon. A kiegészítő szolgáltatásoknak is nagy a jelentőségük – mondta Némethné Pál Katalin.
A hazai borászatokra a külpiaci verseny erősödése is nyomást gyakorolhat. Némethné Pál Katalin arra figyelmeztetett, hogy
a Mercosur megállapodás nyomán a dél-amerikai borok az eddiginél nagyobb mennyiségben jelenhetnek meg az európai piacon.
Megkötöttük ezt a Mercosur egyezményt, tehát itt előbb-utóbb várható, hogy a dél-amerikai borok is megtalálják az európai piacot. Tehát olyan erős a verseny hatása, hogy nem igazán lehet komoly boráremelkedésre számítani. Ez persze időszakosan megtörténhet, de abban a pillanatban, amint elindul az import, lejjebb szorulhatnak az árak.
Az ágazatnak így egyszerre kell alkalmazkodnia a szélsőségesebbé váló időjáráshoz, a növénybetegségekhez, a fogyasztás átalakulásához és az erősödő nemzetközi versenyhez.
A cikk Janovitz Bálint interjúi alapján készült.