A készletek pontos mennyiségét a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség honlapján meg lehet találni, ezen adatok alapján – és épp ezt övezi vita – kőolajból bőven megvan a szükséges készlet, azt visszapótolták, ám Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára megfogalmazása szerint a benzin- és gázolajkészletek valamivel rövidebbek még jelen pillanatban, mint amennyi az első készletfelszabadítások előtti állapot, azaz a januári készletszint szerinti mennyiség volt.
„A készletek az európai uniós, illetve a Nemzetközi Energiaügynökség által előírt számítási metodikák szerint 87 naposak, tehát nagyon közel vannak a 90 napos szinthez, az ország a nemzetközi kötelezettségeit nagyjából teljesíti. Az viszont tény, hogy a korábbi benzin-, illetve gázolajkészletek szintjéhez még némi mennyiség hiányzik” – nyomatékosította az InfoRádió megkeresésére Grád Ottó.
Az átlagos fogyasztási számokat nézve szerinte nagyjából
benzinből és gázolajból is 40-50 napos készlet az, ami a fogyasztásra vetítetten rendelkezésre áll; kőolajban a készletek jelen pillanatban magasabbak is még, mint a januári szint volt.
Elmondta még: a 90 napos készlet az nem azt jelenti, hogy mindenből van 90 napnyi, hanem az európai uniós előírás, illetve a nemzetközi energiaügynökség előírásai szerinti számítások szerint a teljes készletmennyiség megfelel nagyjából 90 napnak, általában több is.
Hogy a Mol finomítóinak működésével mi a helyzet, azzal kapcsolatban arról számolt be, hogy a hazai finomítóban a tavaly őszi műszaki problémák megoldása, javítása lassan-lassan befejeződik.
„Utolsó, számomra rendelkezésre álló információ alapján nagyjából szeptemberre várható a finomító újraindulása, addig körülbelül kétharmados teljesítménnyel tud menni a teljes beépített kapacitásra vetítetten” – húzta alá.
A fogyasztói árak megítélése szerint körülbelül ott vannak, ahol a környező országokban,
Szerinte nem szabad elfelejteni, hogy a környező országokban is vannak nemzeti valutával, devizával működő országok, ahogy Magyarország is, így az árfolyam ingadozása akár komoly mértékben is befolyásolhatja az árelőny kérdését: „ha például a forint erős, ugyanaz az üzemanyagár lényegesen tööbbnek tűnik”.
A cikk Domanits András interjúja alapján készült.