Az elmúlt hetekben egyre több bírálat érte a sukorói gigaberuházást, fókuszba állítva azt a kérdést, hogy a drasztikusan apadó, kiszáradással küzdő Velencei-tó mellé felhúzott 51 milliárd forintos sportkomplexum mennyire képes betölteni eredeti, vízisportokat szolgáló funkcióját.
A helyzet ellentmondásosságát kiélezte, hogy a nemrégiben esedékes egyetemi kajak-kenu világbajnokságot a tó alkalmatlan állapota miatt végül Szegedre kellett áthelyezni.
Schmidt Gábor az ügyben a szövetség honlapján megjelent interjúban reagált a felmerült aggályokra.
Kiemelte, hogy a sukorói bázis egy multifunkcionális létesítmény, amelynek megépítéséről kormánydöntés született. A sportvezető egyértelművé tette, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetség sosem vett részt a komplexum kivitelezésében vagy működtetésében, és erre a célra pénzügyi forrásokat sem kapott.
Kinek a mije?
A nyilatkozat szerint a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia Alapítvány a szövetség egyik tagszervezeteként – egy ott működő evezős egyesülettel együtt – csupán használója a létesítmény bizonyos részeinek. Schmidt Gábor szerint félrevezető az az állítás, hogy az épületegyüttes kizárólag e két egyesület számára jött volna létre, mivel az a mindennapokban a teljes magyar sportot szolgálja.
Sportszempontok
A sportvezető a kritikák kapcsán az akadémiai rendszer szükségességét is megvédte. Rámutatott, hogy a hat regionális központ és a sukorói intézmény öt éve az utánpótlás-nevelés legfontosabb színterei. Kiemelt feladatuk a tehetségek felkutatása és egy olyan képzési rendszer fenntartása, amely biztosítja a korosztályos válogatottak és a magyar kajak-kenu sport jövőbeni eredményességét.