Gazdasági növekedéssel indult Magyarországon az év. „A legfontosabb elem az lehet, hogy egy választás előtti negyedév mindig hoz némi élénkülést, ugyanis ilyenkor több olyan tényező is van, ami beindítja a gazdaságot” – mondta az InfoRádióban Madár István, a Portfolio makrogazdasági elemzője.
Mint mondta, ezek főként a háztartások fogyasztásához kötődnek, ami tipikusan a szolgáltatásokat húzza fölfelé, ám most látható volt egy nagyon különleges, vegyes szolgáltatási terület is, ami nagyon felpörgött: az úgynevezett szakmai-, tudományos-, műszaki- és adminisztratív tevékenység elnevezésű szolgáltatáscsoport.
A szakértő szerint ez utóbbi szektorban volt egy igen látványos növekedés az első negyedévben. Hozzátette,
ez valószínűleg különböző állami megrendelésekhez, piackutatáshoz, reklámtevékenységhez, egyéb típusú választási aktivitáshoz kötődhetett.
Ez alapján elmondható, hogy – több tényező figyelembe vételével – elsősorban a választás előtti kiköltekezés hatása érhető tetten a gazdasági növekedésben. Madár István kiemelte: jó hír, hogy az ipar és a beruházási szektor végre ne zsugorodik, hanem stagnál, ami a növekedés összetétele szempontjából mindenképpen pozitív.
A makrogazdasági elemző szerint ezek az adatok mindenképpen bizakodásra adhatnak okot az év egészére nézve is. Kijelentette: a 2026-os GDP-növekedés már akkor is 1 százalék felett lenne, ha a három, még nem ismert negyedévben a gazdaság már csak stagnálna. Megjegyezte, a szakértők úgy vélik, az 1,5 százalékos növekedésre még van remény, ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy
a választások után várható, hogy az egyszeri élénkítő hatás el fog tűnni, a Hormuzi-szoros sokkja még csak most érkezik majd meg a világgazdaságba, valamint a felszabadított uniós támogatások élénkítő hatása is csak jövőre várható érdemben.
Madár István szerint emiatt a 2 százalékos GDP-növekedés elérése az idén még mindig elég optimista forgatókönyvnek számít.
A cikk alapjául szolgáló interjút Várkonyi Gyula készítette.