Az ENSZ 2017-ben fogadta el, hogy május 20-a a méhek világnapja legyen. Ez a nap azokról a szorgos rovarokról szól, amelyek munkája nélkül összeomlana a modern mezőgazdaság és az élővilág egy jelentős része. Beporzó tevékenységük elengedhetetlenül fontos a különböző élelmiszerek megtermeléséhez, továbbá az ökoszisztémában is kulcsfontosságú a szerepük.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az InfoRádióban elmondta: a méhek világnapja éppen az akácvirágzással esik egybe. Magyarországon egy adott helyen tíz napig virágzik az akác. Bross Péter tájékoztatása szerint a tengerszint feletti magasságtól függően évente kétszer tíz nap áll a méhészek rendelkezésére, akik már a középhegységekben is jelen lehetnek. Mint fogalmazott, a korai, első akác dandárját akkor érte a 3-4 napos lehűlés, esős időjárás, amikor „a legnagyobb hordás lehetett volna”. Bár a csapadékot már a méhészek is nagyon várták, az ő szempontjukból az az ideális, ha akácvirágzás előtt vagy után esik az eső.
Az említett okok miatt az idei első akácon méhészkedőknek nem sok akácmézük lett, ami anyagilag is komoly veszteséget jelent, ugyanis
körülbelül 6 ezer tonna akácméz esett ki országos szinten ezen a 3-4 napon. Az ágazat emiatt mintegy 10 milliárd forintos veszteséget kénytelen elkönyvelni.
A középhegységekben majd most kezdődik az akácvirágzás, az előrejelzések szerint a következő napokban nagyon jó, napos idő lesz, a szakemberek pedig reménykednek. Bross Péter szerint ha szerencsésen alakulnak a körülmények, akkor közepes éve még lehet az ágazatnak.
Az OMME elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a méhek esőben nem repülnek, a növényeknek viszont a virágzás, fejlődés miatt nagyon fontos a megfelelő csapadékmennyiség. A méhészek szempontjából az lenne a tökéletes, ha éjszaka esne, nappal pedig sütne a nap, de ezzel nem lehet mindig számolni. „Ugyanakkor eső nélkül nemcsak az ökoszisztéma, a mezőgazdaság, hanem mi, méhészek is szenvedünk. Nagyon fontos tudni, hogy a növények virágja akkor termel nektárt, hogyha jól érzi magát, márpedig aszályban egy növény sem érzi jól magát.
Ha tartós lesz idén az aszály, az a méhészeknek rendkívül rosszat jelentene.
A nagy eső után a következő napokban akár 30 Celsius-fok is lehet. A következő egy hétben reménykedhetünk, a méheknek pedig lesz dolguk, az biztos” – magyarázta Bross Péter.
A magyar méhészet számára a legnagyobb kihívást nemcsak a termelés vagy az időjárás jelenti, hanem a genetikai állomány lassú átalakulása is. A szakemberek szerint a hazai méhészet jövője a pannon méh genetikai egyensúlyán múlik, a külföldi fajták és a keveredés pedig fenyegeti a hazai állományt. Bross Péter elmondta: az evolúció során tájegységenként különböző méhfajták jelentek meg, és másképp viselkednek Olaszországban, mint Skandináviában. A Kárpát-medencében az úgynevezett krajnai méh fejlődött ki az évmilliók során, melynek rendkívül sok pozitív tulajdonsága van.
További veszélyek, veszélyforrások tekintetében rendre előkerül a mézhamisítás kérdése. A kétes helyekről, forrásokból piacra kerülő méz továbbra is komoly gondokat okoz az ágazatban. Az OMME elnöke hangsúlyozta: ez nem csak magyar probléma, az egész Európai Unió érintett. A világ legnagyobb mézpiaca pedig éppen az Európai Unió: évente körülbelül 200 ezer tonna mézet importálnak a tagállamok a lakosság igényeit teljesítve. A magyar méhészek mintegy 20 ezer tonna mézet termelnek meg évente.
Bross Péter az Európai Bizottság által megrendelt, három évvel ezelőtti vizsgálatot hozta fel példaként, amely kimutatta, hogy
a harmadik országokból származó mézek fele hamis.
Kiemelte, hogy az uniós tagországokban természetes mézet állítanak elő a termelők, akiknek egyre több kiadásuk van, így a többség nem tud versenyezni az import termékekkel. Utóbbiak olcsók, de nem jó minőségűek. Az OMME elnöke elmondta: 1,2-1,4 euróért lehet vásárolni levámolt mézeket az európai kikötőkben, melyeket inkább „mézeknek nevezett édes dolgoknak” kellene hívni.
A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette.