Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Ónos eső, jeges hó esetén ezt ne tegye a napelemekkel

Infostart
2026. január 25. 07:46
Az elmúlt hetek intenzív havazásai és az ónos esővel érkező hidegfrontok miatt sok háztartásban merült fel a kérdés: érdemes-e eltávolítani a napelemeket borító hótakarót és jégréteget a termelés fenntartása érdekében. Szakmai elemzések szerint a mechanikai tisztítás kockázatai messze meghaladják a várható nyereséget, a szakszerűtlen jégmentesítés pedig maradandó károkat okozhat a berendezésekben.

A téli hónapokban a napelemek teljesítménye eleve korlátozott: a decemberi és januári időszak együttesen az éves energiatermelés mindössze 2-4 százalékát adja. Bár a paneleket fedő hóréteg akár teljes kiesést is okozhat, ez éves szinten csupán 0,2-1 százalékos veszteséget jelent, ami egy átlagos családi ház esetében elenyésző összeg.

A napelemek tisztítása során elkövetett hibák ugyanakkor súlyos anyagi következményekkel járhatnak.

A hólapátolás vagy a jég kaparása során mikrokarcolások keletkezhetnek az edzett üvegfelületen,

amelyek hosszú távon rontják a panelek hatásfokát.

A fizikai behatások következtében hajszálrepedések alakulhatnak ki, amelyekbe a nedvesség beszivároghat, a fagyás-olvadás ciklusok pedig végzetes meghibásodáshoz vezethetnek.

Tilos a forró víz

Különös figyelmet érdemel a jégmentesítés módja. Amennyiben a tulajdonos mégis az eljegesedett felület tisztítása mellett dönt, szigorúan tilos forró vizet alkalmazni. A hirtelen hősokk hatására az üveg azonnal megrepedhet vagy darabokra törhet. Ehelyett kizárólag speciális, napelem-barát fagyálló folyadék használata javasolt, amely nem károsítja a tömítéseket és a keretet.

A szakértők emlékeztetnek: a napelemek sötét színe és sima felülete miatt a panelek a legkisebb napsütés hatására is melegedni kezdenek, így a hó és a jég – megfelelő dőlésszög esetén – természetes úton, magától lecsúszik. Ez a folyamat egyben öntisztuló funkciót is betölt, eltávolítva a lerakódott port és szennyeződéseket.

A tisztítás mérlegelése csak speciális esetekben, például lapostetős rendszereknél vagy teljesen szigetüzemű, akkumulátoros megoldásoknál indokolt, ahol minden kilowattóra kritikus lehet az ellátásbiztonság szempontjából. Minden egyéb esetben a természetes olvadás kivárása a legbiztonságosabb és leggazdaságosabb megoldás.