Többféle jogcímen nagyjából százezer külföldi dolgozik jelenleg Magyarországon. A munkaerő-felvételi ügynökségként és HR-szolgáltatóként működő Trenkwalder kereskedelmi igazgatója az InfoRádióban azt mondta, 2016 és 2019 között jelentős számban érkeztek hazánkba ukrán vendégmunkások, akiknek a foglalkoztatása csaknem 40 százalékkal nőtt meg a 2016 előtti évekhez képest. 2020-tól pedig az ázsiai országokból jelentkeztek egyre többen külföldi munkavállalók magyarországi állásokra, miután a kormányzat a munkaerőhiányra hivatkozva lehetővé tette, hogy előre meghatározott ideig (2+1 éves tartózkodási engedély) itt vállalhassanak munkát.
Nógrádi József felidézte: első körben az indiai és a vietnámi vendégmunkások száma ugrott meg jelentősen itthon, valamint különböző külföldi beruházások eredményeként meglehetősen sok koreai és török munkavállaló érkezett Magyarországra a 2020-as évek elején. A közép- és a délkelet-ázsiai térségből akkor még kevesebben vették az irányt Magyarország felé, évente egy-kétezer fő jelentkezett, de már akkor is látszódott, hogy a jövőben lehet majd nagyobb az érdeklődés például Indonéziából vagy a Fülöp-szigetekről, és ez évekkel később be is igazolódott.
A kereskedelmi igazgató felidézte, hogy tavaly 133 ezer külföldi munkás fordult meg az országban, ami első olvasatban magas számnak tűnhet, de hozzátette, hogy
24-féle jogcímen 255 ezer külföldi tartózkodott 2024-ben Magyarországon.
Ez azt jelenti, hogy nagy számban vannak olyanok is, akik nem álláskeresés miatt jöttek vagy tartózkodnak itt átmenetileg. Sok külföldit az adott beruházó cégek hoznak magukkal, hogy a Magyarországra telepített gyárukban dolgozzanak, másokat minősített kölcsönzők hoznak be egyes cégek kérésére, vagy az állammal leszerződött, magyarországi székhelyű vállalatok hívnak ide dolgozókat külföldről exportra hivatkozással vagy valamilyen stratégiai partnerség keretén belül. Vannak nagy számban olyan külföldiek is, akik hazánkban tanulnak, de egzisztenciálisan szükségük van arra, hogy tanulmányaik mellett dolgozzanak is.
Nógrádi József megjegyezte: korábban azok a szerb és ukrán állampolgárok kaphattak nemzeti kártyát, akiknek a tartózkodási céljuk az volt, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzenek, beleértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is. Ezzel a lehetőséggel kezdetben főleg a határon túli magyarságot próbálták integrálni és Magyarországra csábítani munkavégzés céljából. Később viszont kibővítették a nemzeti kártyára jogosult nemzetiségek körét, így nyolc ország állampolgárai igényelhetik, így például orosz vagy fehérorosz munkavállalók is.
Az adott pozíciótól és állástól függ, hogy a munkáltató milyen feltételekkel alkalmaz vendégmunkásokat. Egy betanított munkással szemben például nem alapelvárás, hogy beszéljen magyarul. Hazánkban a külföldi munkaerő, illetve a foglalkoztatható területek létszámát kvótákban határozzák meg, vagyis van egy bizonyos limit. Sőt létezik egy úgynevezett negatív lista is, ami alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium meghatározza, melyek azok a pozíciók, amelyekben nem lehet külföldi munkavállalót alkalmazni.
Nógrádi József tájékoztatása szerint Magyarországon jelenleg nagyságrendileg 500 különböző olyan pozíció érhető el, kezdve a villanyszerelőtől a targoncáson át a matematikatanárig, amit nem tölthet be külföldi munkavállaló. Példaként és összehasonlításként megemlítette Ausztriát és Csehországot, ahol a helyi munkaerőpiac nagyon hasonlít a magyarra.
Mindhárom országban körülbelül 4-5 millióan dolgoznak, de Ausztriában és Csehországban mintegy egymillió külföldi munkavállaló van jelen, míg Magyarországon csak százezer.
A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója kitért arra is, hogy hazánkhoz hasonlóan a csehek is sok ukránt foglalkoztatnak, közel 650 ezret. „Elsősorban ők dobják meg az ottani értékeket, de Csehországban is szignifikánsan emelkedett az elmúlt években az ázsiai, azon belül is főként a vietnámi munkavállalók létszáma” – tette hozzá Nógrádi József.