Miközben az a világtörténelmi helyzet, hogy óriási energiaverseny van, hogy ki tud a legversenyképesebb áron energiát biztosítani az iparának és a technológiai fejlesztéseknek, közben az Európai Uniónak nincs sürgősebb dolga, mint hogy az egyik legfontosabb energiabeszállítóját letiltsa, az utolsó molekuláig kiűzze a kontinenséről – mondta Tatár Mihály arra utalva, hogy az Európai Unió legkésőbb 2027-ig teljes mértékben leválna az orosz energiahordozókról. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint viszont ez a lépés megkérdőjelezné az európai gazdaság fenntarthatóságát, mert a legtöbb iparágban behozhatatlan hátrányba kerülnének az európai szereplők.
A szakértő szerint érdemes végiggondolni, hogy a betiltásnak milyen előnyei és hátrányai vannak. Előnyként azt szokták felhozni a tilalom mellett, hogy ez a szankció súlyos kárt fog okozni az orosz költségvetésnek, és ezzel csökkenti Oroszország hadviselő képességét. Tatár Mihály szerint ez az érv azonban nem áll meg, mert 2024-ben az EU összesen 22 milliárd eurónyi orosz gázt és olajat vásárolt, míg Oroszország nagyjából 200 milliárd euró értékben adott el energiát. csak Kína 80 milliárd eurónyi vett, India 50 milliárdnyit, de még Törökország is 15 milliárdnyit, sőt Pakisztán is 5 milliárd euró értékben. „Sajnos az a helyzet, hogy Európa egyszerűen nem olyan fontos világgazdasági léptékekben, mint azt az Európai Unió gondolja” – tette hozzá.
Oroszország eddig is könnyen talált új vevőt Európa helyett az energiahordozóira, az elemző szerint amíg ezek a nagy felvásárló országok nem támogatják a nyugati energiablokádot Oroszország ellen, addig ezeknek nincs értelmük. „Így viszont az unió hiába fogadta el már a 18. szankciós csomagot, valójában ez az energiablokád nem segít azon, hogy Ukrajna megvédje magát Oroszországgal szemben, viszont jóvátehetetlen károkat tud okozni az európai gazdaságnak” – mondta.
A hátrányok között említette Tatár Mihály, hogy miközben az EU leépítette az orosz forrásokat és át akar térni a zöld energiára, a költségei jelentősen megnőttek. Míg 2019-ben az Európai Unió 360 milliárd eurót költött energiaimportra, addig 2024-ben 376 milliárd eurót. Nőtt az összeg, amit az Európai Unió elköltött, de közben – részben az ipari hanyatlás, részben a dekarbonizáció, részben a kedvező időjárás miatt – 20 százalékkal kevesebb gázt és 10 százalékkal kevesebb olajat fogyaszt. A szakértő szerint ez az energia-hadviselés az oka, hogy az EU kevesebb energiát vesz jóval drágábban, mert az európai energiavállalatoknak egyre messzebbről kell vásárolniuk, egyre több a közvetítő, egyre több a szállítási díj, a visszagázosítási díj, és ezek szerint együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa sokkal többet költ energiára, mint amennyit kellene neki. És éppen ezért nem igaz az Európai Bizottságnak az az állítása, hogy nem lenne áremelő hatása az orosz források kiiktatásának.
A teljes beszélgetést szerdán 19 órától hallgathatják meg az InfoRádió Geo-Trendek című műsorában.