Új, szén-dioxid-alapú adó bevezetését tervezik az otthoni gázfűtésre, a közlekedésre és a kisebb ipari létesítményekre, amely 2027-től lépne hatályba az Európai Unióban.
Az intézkedés a jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszer mintájára működne: az üzemanyag-forgalmazóknak szén-dioxid-kvótákat kellene vásárolniuk, aminek költségeit várhatóan áthárítanának a fogyasztókra.
Az új adó hatására a karbonár akár 149 euróig is emelkedhet tonnánként 2030-ra, ami a fűtésszámlákat 41 százalékkal is megdobhatja – írja a Financial Times alapján a Portfolio.
Az uniós vezetők ugyanakkor nem akarják a lakosságot terhelni, ezért a társadalmi hatások enyhítésére 86,7 milliárd eurós Szociális Klíma Alapot hoznak létre, amelyet a rendszerből származó bevételekből töltenének fel.
Az új adó célja ugyanis éppen az lenne, hogy a lakosságot rábírják a fűtéskorszerűsítésre és az energiahatékony fejlesztésekre.
Több tagállam – köztük Franciaország, Lengyelország és Szlovákia – még nem ültette át a szabályozást a nemzeti jogba. Donald Tusk lengyel kormányfő nyíltan a rendszer bevezetésének elhalasztását sürgeti.
Az Európai Bizottság azt is fontolóra veszi, hogy az új karbonadó bevételeinek egy részét közvetlenül az EU költségvetésébe irányítsa. A 2028-tól induló hétéves költségvetési ciklusban ugyanis évi 30 milliárd eurós forráshiánnyal kell számolni, amit részben a koronavírus-járvány miatti közös hitelfelvétel törlesztése, részben pedig új kiadások – például a védelmi költések – indokolnak.
A karbonadó 2027 és 2035 között akár 705 milliárd eurós bevételt is hozhatna, így vonzó eszköz lehet a költségvetési lyukak betömésére.
A javaslat erős politikai ellenállásba ütközik. Egyes tagállamok attól tartanak, hogy a központi költségvetési célú felhasználás tovább szítaná a társadalmi elégedetlenséget,
és újabb tiltakozáshullámokat idézne elő.
A Bizottság több alternatív bevételi forrást is vizsgál, köztük a karbonintenzív importtermékekre vonatkozó CBAM-ot, a digitális szolgáltatási adót, a harmadik országokból érkező kiscsomagokra kivetett díjat és egyes fogyasztási termékek – például cukor, só vagy dohány – megadóztatását.
Júliusban derülhet ki, melyik irányvonal kapja a végső politikai támogatást - írja a lap.