A 2025-re tervezett 4,1 százalékos költségvetési hiány és a 2026-ra kitűzött 3,7 százalékos hiánycél is tartható lesz – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Kisgergely Kornél bejelentette: a várható pénzforgalmi hiány ugyanakkor idén 4774 milliárd forintra emelkedik, ami 651 milliárddal több, mint amivel korábban számoltak a költségvetésben. Az emelkedés okai között említette több más mellett az egyes adóbevételek elmaradását, a családtámogatási intézkedések kiterjesztését, valamint az uniós bevételek csúszását.
Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, Hoffmann Mihály elmondta: miután a várható pénzforgalmi hiány magasabb lesz, erre az ÁKK-nak is reagálnia kellett, és „a magasabb pénzforgalmi hiánnyal konzisztens finanszírozási tervet dolgozott ki az Államadósság Kezelő Központ". Hoffmann Mihály közölte: az ÁKK célja az, hogy minél diverzifikáltabb legyen az adósságszerkezet, ennek megfelelően három pillérre építenek:
- hazai intézményi befektetők (jelenleg 50 százalék)
- lakossági piac (20 százalék)
- devizafinanszírozás (30 százalék)
Az ÁKK vezérigazgatója bejelentette, hogy az új finanszírozási tervben milyen módosításokat terveznek. „A devizapillér az, amellyel az Államadósság Kezelő Központ finanszírozni kívánja a magasabb pénzforgalmi hiányt. A korábbi tervben szereplő nettó 800 milliárd forint körüli kibocsátással szemben nettó 1600 milliárd forintnyi devizafinanszírozással számol az ÁKK” – húzta alá. Hoffmann Mihály közölte ez nettó
2,2 milliárd euró devizakötvény kibocsátását jelenti
majd, amivel az államadósságon belül a devizaarány 30,2 százalékra, azaz valamivel a 30 százalékos határ fölé emelkedik.
Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója az InfoRádió kérdésére közölte, a növekedés csak azért ilyen kis mértékű, mert ősszel lesznek majd lejáró devizakötvények is. A kötvénykibocsátás részleteiről, köztük az időzítésről és a devizanemről az ÁKK később dönt.
Kisgergely Kornél, az NGM államtitkára a Portfolio kérdésére azt mondta: az eredményszemléletű, már korábban megemelt, 4,1 százalékos hiánycél nem szorul korrekcióra a pénzforgalmi hiány megemelése miatt. Az RRF források elmaradása ugyanis nem tartozik bele az eredményszemléletű hiányba, emellett pedig azzal számolnak, hogy ezek az uniós források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra.