Elkezdték a tavalyi eredmények utáni osztalék kifizetését az olyan nagy magyar cégek, mint például a Mol vagy a Richter. A részvényárfolyamok és az osztalékok mértékének az elméletben jól meghatározott aránya van. Korányi G. Tamás az InfoRádióban elmondta: ha lekerül az adott évi osztalékszelvény a papírról (tehát már az osztalék nélkül kereskednek vele), akkor annyit esik az árfolyam, amennyit az osztalékszelvény ér.
Ez a tankönyvi szabály, csakhogy a gyakorlatban nem ez történik. Vannak ugyanis olyan intézményi befektetők, akiknek érdemesebb inkább osztalék előtt eladni. Könnyen előfordulhat, hogy az ár eltér az említett szabálytól, és ezt használják ki azok a kisbefektetők, akik hagyományosan, évtizedek óta arra játszanak, hogy
megveszik az éppen szelvénnyel kapható papírt, és a következő napokban adott esetben szelvény nélkül, magasabb áron adják el, mint amennyi az eladási ár plusz az osztalék együttes értéke.
Úgy tűnik, ez eddig sikerült az érintetteknek, miután a négy fontos papírból korábban már a Telekom és az OTP is fizetett osztalékot.
Kedden került le a Richterről a szelvény, az osztalék 509 forint volt. Ehhez képest szerdán 10 500-ról 10 070 forintra, csütörtökön pedig 10 120 forintra módosult a Richter árfolyama, ami azt jelenti, hogy az osztalékot figyelembe véve 120 forintot (majdnem másfél százalékot) nyertek azok, akik erre játszottak.
Szerdán volt szelvényvágás a Molnál is, ahol még nagyobb a különbség. A 3100 forintos korábbi árszintről egyrészt kifizetik a 275 forint osztalékot, viszont 2825-ről 2880 nőtt az ár, ami 55 forintos különbség, a korábbi szinthez képest pedig 220 forintos csökkenés. Ez azt mutatja, hogy
a nagy papíroknál általában nagyjából az osztalék egyötödét megnyeri az, aki szelvényvágásra játszik.
A tőzsdei szakértő hozzátette: ez egy olyan szabály, ami nem mindig érvényes, mert ha változik a tőzsdei hangulat, akkor az aznapi esés vagy emelkedés felülírhatja. A mostani esetben azonban néhány papírnál jelentett némi extraprofitot, ami nem is annyira kevés, mert Korányi G. Tamás megfogalmazása szerint a Molnál „ez a két százalék talált pénz négyhavi államkötvényi kamatnak felel meg”.
A szakértő felidézte, hogy a szelvényvágás kifejezés még abból az időből származik, amikor a részvényeket papírformában ollóval vagdosták. Magyarországon 2002-ig papíros részvényekkel kereskedtek a tőzsdén. A kisebb cégek nem tőzsdei papírjai általában befektetők otthonában voltak, és szelvényvágáskor előkerült az olló. Korányi G. Tamás megjegyezte: előfordult, hogy egyes papírokat másfél-két órán keresztül kellett vagdosniuk.