Bár a KSH úgy interpretálta, hogy „nem történt fordulat a lakásépítésben”, a frissen közölt adatok finoman szóval sem kedvezők, hiszen az utolsó negyedévben 41,5 százalékkal kevesebb lakás épült, mint az előző év azonos időszakában – fogalmazott az InfoRádióban Regős Gábor, megjegyezve: a negyedik negyedéves adat meglehetősen fontos, mert általában ekkor adják át éven belül a legtöbb új lakást, az év végi határidők meghatározók.
A KSH adatai alapján 2024-ben 13 295 lakás épült, ami 29 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban.
Ráadásul ennél kevesebb lakás utoljára 2016-ban épült, vagyis az elmúlt hét évben nem volt ilyen alacsony ez a szám
– tette hozzá az elemző. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4,7 százalékkal csökkent, 20 494 volt, ami láthatóan nagyobb szám, mint ami a valóságban elkészült. „A kettő között annyira szoros kapcsolat nincs; nyilván a csökkenés nem jó előjel, de ettől még sokkal több lakás is épülhetne idén, mint amennyi tavaly” – tette hozzá.
A visszaesés hátterében több ok is áll: egyrészt nagyon magasak az árak, például Budapesten egymillió forint felett van az átlagos négyzetméterár, ami a lakosság jelentős része számára megfizethetetlen a Gránit Alapkezelő munkatársa szerint. Emellett a gazdasági helyzet bizonytalan, másra is többet kell költeni, mint korábban, emiatt a háztartások félnek is belevágni egy lakásépítésbe. Arról nem is beszélve, hogy továbbra is nehéz a megfelelő kivitelezőt, megfelelő szakembereket megtalálni, ami szintén kedvezőtlen tényező – mutatott rá a szakértő.
A nagyberuházásoknál az is visszahúzó tényező, hogy korábban magas volt a kamatkörnyezet, ami miatt nem indultak el projektetek, amelyek így most nem zárultak le. A csok plusz pedig egy viszonylag szűkebb kör számára érthető el, mint korábban, ami szintén visszahúzó erő – jegyezte meg.
Mit hozhat 2025?
Regős Gábor az idei évet illetően úgy fogalmazott: miután nem magas a bázis, lehet növekedni. Ami szerinte meghatározó lehet, az a lakossági megtakarítások változása. „A prémium állampapírokból nagyon sok megtakarítás kijön, nagyon sokan kivárhatták, amíg ez a magas kamatozású időszak van, addig nem kezdenek bele például egy építkezésbe, ami az év első felében megfordulhat” – magyarázta.
A lakás, illetve lakhatás kérdése a kormány 21 pontos akciótervének is a része, az elemző szerint itt is vannak olyan intézkedések, amely a lakásépítések számát növelik. Emellett a kamatkörnyezet is kedvezőbb, ami szintén pozitív irányba hathat. „Ami nagy kérdés, az a gazdasági helyzet, a bizalom kérdése, mennyire mernek belevágni egy-egy nagyobb projektbe a beruházók, vagy mennyire mernek akár lakást venni, akár lakást építeni a háztartások” – fogalmazott Regős Gábor, arra is felhívva a figyelmet, hogy az árak továbbra is nagyon magasak, ami komoly visszahúzó erőt jelent.