A konyhai élelmiszer-hulladékokat kezdetben főleg olyan települések hulladékudvaraiban lehet leadni, ahol már működik a tesztüzemű házhoz menő gyűjtés. A rendszer fokozatosan bővül a hulladékudvarok kihasználtsága alapján. Jelenleg 33 helyszínen, Budapesten, Cegléden, Kecskeméten, Szolnokon, Székesfehérváron, Kaposváron, Tatabányán, Zalaegerszegen, Orosházán, Gyomaendrődön, Békéscsabán és Nagykanizsán adhatók le az élelmiszer-hulladékok - jelezték.
A MOHU becslései szerint egy ember nagyjából heti 1 kilogramm konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot "termel". Az ilyen anyagok szelektív gyűjtése közös érdek, mert így ezek értékes másodlagos nyersanyaggá válnak. A biohulladékból biometánként megújuló energiaforrást lehet előállítani, komposztként pedig fenntartható tápanyagforrást biztosít a mezőgazdaságnak - közölte a vállalat.
A konyhai élelmiszer-hulladékok leadása az egyéb kategóriákkal megegyezően zajlik a hulladékudvarokban. A hulladékot saját tárolóedényében kell a helyszínre szállítani, majd ott egy patentzáras, szagbiztos gyűjtőedényben kell elhelyezni.
A házhoz menő gyűjtéshez hasonlóan a hulladékudvarokban is leadhatók különböző szerves hulladékok, például gyümölcs- és zöldségmaradékok, kávézacc, teafű (teafilter nem), tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk, feldolgozott élelmiszerek és húskészítmények. Ugyanakkor csontokat, élelmiszercsomagolást, porzsákokat, porszűrőket, papírzsebkendőket és pelenkákat nem szabad a gyűjtőedényekbe dobni, mivel ezek nem komposztálhatók, illetve rongálhatják a gépeket.
Tilos továbbá leadni a fák ágait, leveleit, gallyakat, valamint kommunális hulladékot is - hívta fel a figyelmet a MOHU.
A 2022-es adatok alapján az Európai Unióban a szerves hulladéknak csak 16 százalékát gyűjtik elkülönítve és kezelik megfelelően.
A hazai települési hulladék 34 százaléka biológiailag lebomló anyag, ebből a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék mennyisége évi 440 ezer tonnát tesz ki. A MOHU hosszú távú célként a 155 ezer tonnás éves gyűjtési mennyiséget tűzte ki.