Már több mint százezren támogatták itthon azt a kezdeményezést, amely elérné, hogy az Európai Bizottság ne szüntesse meg az agráiumban a területalapú támogatások rendszerét – mondta az a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szeptember közepén megválasztott új elnöke. Papp Zsolt György emlékeztetett: az aláírásgyűjtést a NAK és a MAGOSZ október 29-én indította el.
Úgy látja, az agrárium előtt álló egyik legnagyobb kihívás az eredményesen termelés, a biztos piac megtalálása, a fogyasztói igények felmérése és kielégítése, továbbá a környezethez való alkalmazkodás. Az új elnök feladatának tekinti, hogy a rengeteg innovációt, technológiai újítást és információt eljuttassák a gazdálkodókhoz, megmutatva, hogy miként lehet hatékonyan és eredményesen gazdálkodni.
Szem előtt tartja a 2027 utáni uniós agrárpolitika kérdéseit is, egy friss európai bizottsági összefoglaló jelentés szerint ugyanis Brüsszel el akarja venni azt területalapú támogatást, amely a hazai agrártámogatások gerincét adja. Mint mondta, ez a dokumentum számos kérdésben olyan megállapításokat tesz, amelynek kidolgozásából kimaradt a kelet-közép-európai gazdatársadalom, annak érdekképviselete.
"A területalapú támogatás a hazai agrártámogatások egyik legfontosabb eleme, azt is mondhatjuk rá, hogy a gerince. Ez mintegy 162 ezer gazdálkodót – családi gazdálkodót és mezőgazdasági vállalkozást – érint, és az éves kifizetés mértéke nagyságrendileg meghaladja az 500 milliárd forintot. Ez a két szám jól jellemzi, hogy ez mennyire fontos a hazai agráriumnak, hiszen ebből történik a betakarítás, a következő esztendőre való felkészülés, a bérleti díjak teljesítése. és számos olyan dolog, amely hozzájárul a mezőgazdasághoz, a hatékony gazdálkodáshoz. Ez a stratégiai dialógus arra tesz javaslatot, hogy kerüljön kivezetésre a területalapú támogatás, és helyette egy más jellegű támogatási forma létesüljön, egy úgynevezett jövedelemalapú támogatás, amely sokkal összetettebb, bonyolultabb, szerteágazóbb szabályrendszeren alapul, és amelynél nem biztosított, hogy milyen mértékben, ki, mikor, mennyi támogatáshoz juthat" – sorolta Papp Zsolt György.
A másik ugyanilyen fontos eleme ennek a stratégiai dialógusnak pedig a húsfogyasztást és az állattartást veszi célkeresztbe és kimondja, hogy a klímaváltozásért talán az egyik elsődleges felelős az állattartás.
"Ezért minden intézkedést igyekszik felsorakoztatni, hogy az állattartást vissza lehessen szorítani, az abból készült húskészítményeket hogyan lehet megadóztatni, és milyen módon állhatnánk át mindannyian növényalapú élelmiszerre. De azt gondolom, hogy
az élelmiszer az önrendelkezésünk része.
Nagyon fontos, hogy ki tudjunk állni, mert nincs magyar mezőgazdaság állattartás nélkül" – hangsúlyozta a NAK vezetője.
Ennek érdekében indítottak egy online petíciót – agrarpeticio.hu –, ahol egy elektronikus úton kérik a gazdákét, a felelős élelmiszerfogyasztók támogatását, hogy együtt lehessen képviselni mindazt, ami kimaradt ebből a stratégiai anyagból, illetve hogy ki lehessen állni a magyar állattenyésztésért, a kiváló minőségű magyar élelmiszerekért és a magyar gazdatársadalomért, az agráriumért.
A NAK-elnök korábban elmondta: Papp Zsolt György egyértelműsítette, a területalapú támogatás nem ajándék a gazdák számára, akik az objektív, hektáralapú rendszer forrásaihoz csak szigorú előírásoknak megfelelve tudnak hozzájutni.
Itthon októberben kezdődött el a területalapú támogatások előlegeinek kifizetése, az agrárkormányzat és a kifizető ügynökség munkájának köszönhetően több mint 100 milliárd forintot már megkaptak a gazdálkodók. A most futó KAP-nak számos pályázati felhívása jelent meg az elmúlt időszakban, ehhez az uniós források mellett a kormány 80 százalékos társfinanszírozást biztosít. Ez adja azt a fejlesztési lehetőséget, amely biztosítja a magyar mezőgazdaság megújítását, és egy megújított élelmiszeripar lehetőségét – hangsúlyozta.