2010 után négy éven át még stagnált az új és használt fővárosi ingatlanok négyzetméterára, de országosan sem volt ez másként. 2015-ben aztán jött a csok, 2019-ben a babaváró hitel, így jelentősen megnőtt a kereslet, plusz ott voltak az Airbnb-befektetések és más tényezők, úgyhogy elkezdtek kilőni az árak: 13 év alatt Budapesten 3,5-3,6-szorosára drágult egy négyzetméternyi ingatlan. A drágulás országosan is 2,5-2,7-szeres.
A számok önmagukban még keveset jelentenének, ezért a GKI Gazdaságkutató megvizsgálta azt is, a fizetések mennyire tudták követni ezt a drágulást. Egy 60 négyzetméteres lakás átlagárát véve alapul, a használt lakást 69, az újat 155 havi bérből tudja most megvenni egy átlagos kereső, ez 5,75 és 12,9 évnyi fizetés - derül ki a Telex összeállításából. Budapestre szűkítve ugyanezek a számok: 140, illetve 200 hónap, előbbi mintegy 11 utóbbi nagyjából 17 évet jelent.
Ha tehát egy kétkeresős, átlagot kapó pár lakást akar venni, és jövedelmük 20 százalékát félre tudják tenni, akkor bő 14 év alatt "meg is vannak" - használt lakás esetében. Új lakás esetében ez 32 év. De itt is, ha Budapestre szűkítjük a területet, használt lakásra 29 évet, új lakásra 41 évet kell tervezni, ha nem jön közbe semmilyen olyan kiadás, amely rontaná a megtakarítási képességet.
A GKI szerint megállapítható, hogy országosan a használtlakás-vásárláshoz szükséges hónapok száma 2015-től kezdődően közel stagnálást mutat, az új lakás, valamint a budapesti használt lakás vásárlásához szükséges hónapok száma viszont meredeken emelkedett.
A GKI felhívja a figyelmet, hogy van 572 ezer üres lakás Magyarországon, ez a teljes lakásállomány nyolcada. Budapesten minden hatodik lakás üres papíron. Ezek egy része rossz állapotú, felújításra szoruló vagy feketén kiadott lakás. Ezeket is figyelembe véve valószínűsíthetően csak Budapesten több tízezer olyan lakás van, ami lakhatásra alkalmas, de üres, így a lakhatási válság megoldása nem feltétlenül csak új lakások építése lehet, hanem a költségkímélőbb tömeges felújítás is szóba jöhetne.