Az Európai Unió nagy viták után úgy döntött, hogy védővámot emel a Kínában gyártott autóipari termékekre, a javaslatot több tagország, így Magyarország mellett Németország sem támogatta, és Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója is, úgy véli, nem feltétlenül jó megoldás az ilyen korlátozás, amikor egy ország vagy országcsoport egy termék vagy egy ágazat tekintetében versenyhátrányba kerül. Szerinte ellentmondásos a kínai elektromos autók ellen vámokkal védekezni.
"A korábban piacvezető német autógyártók most joggal tartanak attól, hogy viszonválasz fog érkezni, és az nekik nagyon fájdalmas lenne. A német autóipar folyamatosan veszít az elmúlt években a versenyképességéből, de azért még mindig nagyon erős, exportképes termékekkel rendelkezik, a prémium márkák, amit a Mercedes vagy az Audi képvisel, azért a világon mindenhol még mindig kelendő áruk" – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában.
Attól viszont nem tart a közgazdász, hogy ez azonnal a jelentős német autógyárakkal rendelkező magyar gazdaságra is kihat, szerinte ez egy hosszú távú folyamat, "fel kell venni a kesztyűt", fejleszteni kell az elektromos autók piacán. A probléma inkább az szerinte, hogy a kereslet nem nő olyan mértékben, ahogy azt az Európai Bizottság elképzelte, hiszen 2035-ben már tiltaná a robbanómotoros gépkocsik értékesítését, de piaci elemzők egyértelműen azt mondják: ez lehetetlen.
Palócz Éva szerint egy kereskedelmi háború mindkét félnek károkat okoz, de ebben az esetben félő, hogy az Európai Uniónak és a gépkocsigyártóknak több kárt tud okozni, mert a kínai gazdaság lehetőségei szinte határtalanok még akkor is, ha a növekedése folyamatosan csökken, már idénre és jövőre is 5 százalék alatti növekedést jósolnak. Ráadásul Kína hatalmas piac, sokáig az exportból élt, de mostanra ez a tendencia megfordult, és egyre nagyobb hangsúlyt kap a belföldi kereslet élénkülése, különösen az autópiacra érvényes ez.
Palócz Éva beszélt az EU–Kína kereskedelmi háború feloldásáról is: "Ki kell várni, hogy mi lesz ebből. Én azt gondolom, hogy megegyezés lesz, amikor már látható, hogy mind a két fél károkat szenvedett, akkor megegyeznek. Mást nem lehet elképzelni. Senki sem fog tönkremenni, nem győz valaki, hanem az erőviszonyok eltolódnak erre vagy arra. Ha lesz is egyfajta megállapodás, annak ellenére az európai gépjárműipar elég nagy gondban van hosszú távon is."
A Kopint-Tárki konjunktúrajelentése kapcsán beszélt arról is, hogy a bizonytalan nemzetközi helyzet és a külső kereslet csökkenése negatívan hat a magyar gazdasáságra, de Palócz Éva úgy véli, nem lehet kizárólag erre fogni a belső problémákat. A külső hatás azért különösen fájó most, mert a magyar gazdaság nagyon erősen koncentrált a gépjárműiparra gyakorlatilag már a rendszerváltás óta, és szerinte nagyon erősen konjunktúraérzékeny ez az ágazat, ugyanis a gépkocsivásárlásról mond le egy család először.
Növekedési kilátások
A világgazdaságról Palócz Éva elmondta, hogy növekedik idén is, csak nagyon lassan, ennek az az oka, hogy ha néhány gócpontban kisebb a növekedés, mint eddig volt, akkor az nagyon sok vállalatnak a termelését, a beruházásait visszafogja, ez más vállalatokra is hat más országokban, akár más ágazatokban. "Ez mindenkit egy kicsit megfontolásra késztet, és akkor máris sokkal lassabb a növekedés. Tavaly nagyon sok cég egyszerűen fialtatta a pénzét, és nem beruházott, egy vállalat meg tud lenni úgy is, hogy nem nő, hanem a termelését szinten tartja. Beruházni kockázatos, általában ahhoz hitel kell, kérdés, ki tudja-e termelni azt a kamatot, lesz-e elég kereslet. Amikor bizonytalanság van, akkor bizony többször megfontolja, hogy kockáztassa a pénzét" – mondta a gazdasági szakember.
Az Egyesült Államokban is 2-3 százalékos növekedéssel számolnak, és ebben nagy fordulatot az előrejelzés alapjáén az elnökválasztás kimenetele sem hoz majd, mert a váltások sem rengették meg az ottani gazdaságot. Palócz Éva szerint ha Kamala Harris nyer, akkor végképp nem lesz nagy irányváltás, ha Donald Trump lesz az elnök, akkor vélhetően adócsökkentésbe kezd, de azt nem tudni, hogy miként alakítja a külső gazdasági kapcsolatokat, korábban például nagyon kemény vonalat vitt Kínával szemben. "Ha egymásnak feszülnek, abból sok érdekes, sőt akár kellemetlen dolog jöhet ki" – tette hozzá.
Az euróövezet gazdasági kilátásait vizsgálva a német és az osztrák gazdaság az idén zsugorodni fog egy százalék alatti mértékben, a többi pedig nagyon lassan nő. A német gazdaság óriási hatással van Európában a többire, de a Kopint-Tárki azt várja, hogy jövőre már minden országban pozitív lehet a növekedés, az euróövezet 2025-ben 1-2 százalék között gyarapodhat.
A közép-kelet-európai régió gazdasága vegyes képet mutat – áll a konjunktúrajelentésben. Egyes országok, Lengyelország, Horvátország erőteljes növekedést értek el, Észtország, Lettország meg recesszióban van, ennek oka, hogy ezek az országok nagyon konjunktúraérzékenyek, emiatt tudnak nagyon nagy növekedést produkálni és nagyon vissza is esni.
A visegrádi négyek közül Lengyelország "hasít", ebben szerepet játszik, hogy már európai uniós pénzekhez is hozzájut. Magyarország a négy ország közül a harmadik, mert Szlovákia is gyorsabban nő, Csehország egyedül az, amelyik nagyon lassú növekedést produkál, de ez sem negatív. Csehországban az is az oka ennek, hogy már magas szinten áll a cseh gazdaság, az egy főre jutó GDP magasabb, mint számos dél-európai országban. "Nála már érvényes az, hogy egy magasan fejlett ország lassabban tud csak növekedni, mint egy felzárkózó, egy alacsonyabb szintről induló ország" – magyarázta, és hozzátette, a 27 uniós ország első félévi növekedését nézve Magyarország épp középen van: 13 ország van előttünk és 13 ország mögöttünk.
Fogyasztás és infláció
Palócz Éva szerint nincs akkor gond a magyarországi lakossági fogyasztással, az első félévben majdnem 4 százalékkal növekedett volumenben, a reálbérek ennél magasabb ütemben növekedtek, és közben a megtakarítások is nőttek, de azt is jelezte, hogy több olyan csatorna is van, amelyen a háztartások fogyasztanak, csak az nincs benne a hazai statisztikai rendszerben. Ilyen a külföldi online vásárlás vagy határ menti kereskedelmi forgalom.
Az elmúlt időszakban rekord magasra felfutó, majd lassan a jegybanki célsávba süllyedő inflációról Palócz Éva azt mondta, nincs konszenzus arról, hogy miért éppen Magyarországon lett az egyik legmagasabb Európában. Az MNB szerint ártottak az állami árstopok, mert összezavarta az árképzést, és a kereskedők más termék árát emelték fel, de szerepet játszhatott az szja-visszatérítés okozta keresletélénkülés, ami nem támasztott féket az áremelési törekvéseknek.
"Nincs lebirkózva az infláció abban az értelemben, hogy ez a 3-4 százalék közötti infláció még egy picikét magasabb, és még bármikor beindulhat, ugyanis a maginfláció 4 százalék fölött van, de azt gondolom, hogy azért most inflációs veszély nem nagyon van. Az a veszély van, hogy a gazdaságban, illetve a piacon az árak olyan mértékben megemelkedtek, amit már soha nem tudunk jóvátenni. Ez már velünk fog élni. Ebben az értelemben az infláció győzedelmeskedett felettünk. Ebben a pillanatban nincs valós inflációs veszély, de azért az ördög nem alszik" – mondta a vezérigazgató.