Nyitókép: Guido Mieth/Getty Images

Makronóm Intézet: ha szegénységet vizsgálunk, nem szabad csak a fogyasztásból kiindulni

Infostart / InfoRádió - Tatár Tímea
2024. június 26. 11:53
Az Eurostat 2023-as GDP- és fogyasztási adatai szerint 17 uniós ország maradt az uniós átlag alatt, Magyarország pedig az utolsó helyre került. Románia az uniós átlag 89, Szlovénia a 87 százalékán van. A Makronóm Intézet szerint azonban a módszertan nem a valós helyzeteket hasonlítja össze, idehaza nyolc év alatt egymillióval kevesebb szegény van már.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországot már Bulgária is megelőzte az egy főre jutó fogyasztási listán; Bulgária 27, Magyarország 30 százalékkal van az uniós átlag alatt. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője szerint azonban egy "kreált módszertanról" van szó.

"Ha szegénységet vizsgálunk, nem szabad csak a fogyasztásból kiindulni. A fogyasztás eleve egy döntési helyzet, a magyar háztartások nemzetközi összehasonlításban is jóval óvatosabbak, többet takarítanak meg, kevesebbet költenek, miközben a román háztartásoknál jóval nagyobb a fogyasztás. Tehát van egy ilyen döntésbeli eltérés, amelyre a korábbi devizahitelek által okozott trauma és a 2008-as gazdasági válság is hatással volt" – mondta az elemző.

Molnár Dániel szerint ha a szegénységi helyzetet akarjuk vizsgálni, akkor egyszerre kell figyelembe venni a jövedelmi, a fogyasztási és a vagyoni helyzetet.

"Magyarországon társadalmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának a legfrissebb, 2023-as adatok szerint 19,7 százalék volt kitéve. Tehát minden ötödik magyar. Ez nagyon magasnak tűnik, ugyanakkor azt láthatjuk, hogy az unión belül 14 olyan tagország is volt, ahol magasabb volt a szegénység aránya, így Horvátországban és a balti országokban, Észtországban, Litvániában és Lettországban is. Romániában ráadásul például a társadalom 32 százaléka szegény" – mutatott rá.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója az InfoRádióban a napokban úgy nyilatkozott, a magyar háztartások fogyasztási volumene már 2022-ben is hasonló volt. Palócz Éva az okokra is kitért.

"A lemaradásunk egyik oka az, hogy Magyarországon

a bérek a GDP-szinthez viszonyítva alacsonyak,

amit a béreket terhelő viszonylag magas adók is csökkentenek, hiszen minél többet adózunk, annál kisebb lesz a nettó jövedelmünk, és ezt a mutatót az is sújtja, hogy a költségvetés korlátai egyre szűkebb természetbeni juttatásokat tesznek lehetővé" – ecsetelte.

A Makronóm Intézet szerint a három pillérre épülő szegénységi mutató alapján Franciaország, Németország, Olaszország vagy Spanyolország is rosszabbul teljesít, Magyarország pedig az uniós középmezőnyben helyezkedik el.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Makronóm: a magyar szegénység a középmezőnyben van
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást