Az osztalékok kifizetésének időszaka éppen csak elkezdődött, egyelőre csak a Magyar Telekom utalt, a nagyobb tőzsdei cégek május végén, júniusban, illetve július 3-án fizetik az osztalékokat.
A befektetők örülnek, mert a tavalyihoz képest 10 százalékkal nagyobb összeget kapnak osztalékként, Korányi G. Tamás számításai szerint körülbelül 530 milliárd forintról van szó. Ennek majdnem 90 százalékát a négy nagy adja, tehát a Mol, az OTP, a Richter és a Magyar Telekom. Ha a Magyar Bankholdingot is hozzávesszük, akkor 93 százalékot ad az öt nagy tőzsdei cég.
"Ennek az osztaléknak nagyjából 60 százaléka külföldiekhez kerül, ami logikus is, hiszen nagyon nagy a külföldi intézményi befektetők aránya a blue chipekben, úgyhogy körülbelül 320 milliárd forintnyi osztalék kerül a következő hetekben átváltásra euróra vagy dollárra. Ez a forint árfolyamát, ha nem is nagyon, de egy picit érintheti" – elemzett az InfoRádióban a tőzsdei szakértő.
Ezekben a napokban a tőzsdei befektetők elsősorban a cégek első negyedéves eredményeit figyelik. Pénteken számol be erről a Mol és az OTP, a két legfontosabb magyar cég. Az elemzői várakozásokat részletezve Korányi G. Tamás elmondta, az OTP ügyében nagy az optimizmus. A tavalyi első negyedévben az OTP Csoport 195 milliárdos eredményt ért el, az elemzői konszenzus most 221 milliárd, igaz, eléggé széles szórással, hiszen van, aki 180, van, aki 270 milliárdos első negyedévre számít.
"Az elemzők várakozásából az látszik, hogy a tavalyi elképesztő rekordot, tehát a majdnem 1000 milliárdos eredményt, az OTP idén is elérheti. Persze itt bizonytalanság, hogy a kockázati költségek hogyan alakulnak, illetve lesz-e esetleges további különadó, mert a költségvetés helyzete eléggé aggasztó, és ilyenkor általában az állam oda nyúl, ahol pénzt lát, jelesül a bankszektor van ilyenkor fenyegetett helyzetben. De az első negyedév mindenképpen jó" – fogalmazott a szakértő.
A Mol esetében elmondása szerint kicsit árnyaltabb a kép, mert az olajárak az első negyedévben ugyan oldalaztak 80-82 dollár körül, a gázárak viszont jelentősen estek. Majdnem 40 százalékkal olcsóbb a gáz, mint a negyedik negyedévben volt, emiatt az upstream, tehát a kitermelés üzletág kicsit kisebb eredményre számíthat. Ezt ugyanakkor kompenzálja a downstream, tehát a feldolgozás-finomítás eredményének nagyjából ugyanilyen arányú növekedése. Ezek nagyjából egyformán 300 millió dollár körüli EBITDA-t szoktak hozni.
"A downstreamben az a szerencse, hogy az Ural olaj – köztudomású, hogy a Mol csoport orosz olajat dolgoz fel – világpiaci ára alacsonyabb, mint a Brent olajé. Nem is kicsivel, 14-19 dollár volt a különbség, és ebből azért neki bevétele van, amit persze mindenféle különadókkal az állam megcsapol. Ezzel együtt az EBITDA a tavalyihoz képest nagyjából szinten marad, picit növekedhet, 740 millió dollárra számítanak az elemzők, ami majdnem pont a negyede annak a háro,milliárdnak, amit pár hónappal ezelőtt a Mol iránymutatásként, mint teljes idei EBITDA-célt tett közzé" – sorolta.
Mindezek alapján a Mol eredménye a februári várakozások szerint alakulhat, ami egyben azt is jelenti, hogy a pénzügyi bevétele valamivel kisebb lesz idén, mint a tavalyi majdnem kétmilliárd dolláros adózás előtti eredmény, hiszen a kamatok már mások, mint tavaly ilyenkor, illetve a forint is gyengült.
"Tehát egyelőre a befektetői öröm vélhetően a belső negyedéves számok láttán is kifog tartani" – összegzett Korányi G. Tamás.