Papp Gábor, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban felidézte: amióta kitört az orosz–ukrán háború 2022 februárjában, megfigyelhető az a kettős tendencia, hogy az orosz gáz mennyisége egyre csökken az európai importban, míg az amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) mértéke növekszik. Ennek egyik fő magyarázata, hogy
csak az Egyesült Államok területén érhető el akkora mennyiségű gáz, amiből ez a két év alatt nagyságrendileg 100 milliárd köbméteres európai deficit kipótolható.
A Mexikói-öbölből érkezik az LNG, itt vannak ugyanis olyan jelentős palagázmezők, ahonnan a 2000-es évek végétől elérhető technológiai újítások révén az USA képes a palagázt nagy mennyiségben kitermelni.
Az innen szállított energiahordozó ára egyrészt attól függ, hogy hosszú vagy rövid távú szerződés formájában érkezik. Utóbbi szerződéseknél az ár mindig magasabb, ez a piac természete, míg a hosszú távúak pedig egy tárgyalásban meghatározott fix költségen érkezik a gáz.
"Ha hosszabb időintervallumban nézzük, akkor az orosz gázhoz képest az amerikai LNG nagyjából 60 százalékkal drágább, de persze látni kell azt is, hogy az orosz gáz a legolcsóbban elérhető. Vagyis a legdrágábbat hasonlítjuk össze a legolcsóbbal" – mutatott rá Papp Gábor.
Az amerikai LNG minősége lényegében megegyezik az orosz, illetve más forrású gázéval – a nagy része, 80-90 százaléka metán. A különbség inkább a kitermelés módjából fakad, abból, hogy hidraulikus repesztéssel vagy horizontális fúrással kerül a felszínre.
"A horizontális fúrás arra az alaptechnológiára épül rá, hogy lefúrnak bizonyos mélységbe és onnan termelik ki a gázt. Egy technológiai újítással viszont lehetővé vált az, hogy egy adott mélységben, ami manapság már két-három kilométer is lehet, a fúrófej elforduljon és párhuzamosan haladjon a talajrétegek között, amivel sokkal nagyobb mennyiségű gázt lehet elérni. Itt jön be a képbe egy másik technológiai újítás, a hidraulikus repesztés. Víznek, homoknak és más anyagoknak egyfajta elegyét fecskendezik be nagy nyomáson a kőzetrétegbe, ezzel megrepesztve a palakőzetet, hogy a gáz a kis pórusokon kiszabaduljon és elinduljon felfelé. Ez a gázkitermelés olyan, mint a dinamittal történő halászat: a víz felel meg a kőzetrétegnek és a felúszó halak pedig a gázmolekuláknak, amelyek a repesztésnek köszönhetően ki tudnak szabadulni a rétegből és feljönnek a felszínre" – illusztrálta a technológiát a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
Ahogy fejlődnek a különböző technológiák, úgy megfigyelhető, hogy újabb gázmezőket fedeznek fel, ezért Papp Gábor szerint nem lehet meghatározni, milyen tartalékok állnak rendelkezésre földgázból, és bármekkora mennyiséget is említene most, az 5-10 éven belül már több lesz.
Az USA gázkitermelése évről évre rekordot dönt. 2023-ban vált a világ első számú LNG-exportőrévé Katart és Ausztráliát előzve, és
már most annyi új infrastruktúra kiépítése van folyamatban, amely a tervek szerint 2030-ra nagyjából megduplázza az amerikai LNG-exportkapacitást.
Mindemellett az Európai Unióban a fogadókapacitások növekvő trendet mutatnak, itt 30-40-50 milliárd köbméteres fogadókapacitás-bővülésről lehet beszélni a közeljövőben a szakember szerint. Papp Gábor hozzátette: érdemes azt a strukturális trendet is megemlíteni, mely szerint a gáz-, illetve az áramfogyasztás is folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, azaz csökken a gázigényünk is.