Az összegzés kiemeli, hogy a hazai juhtenyésztés szempontjából bizakodásra ad okot, hogy a 2027-ig tartó Közös Agrárpolitikában (KAP) számos olyan új elem, támogatási forma megjelenik, amely a korábbiaknál több címen nyújt segítséget a gyepre alapozott, extenzív állattartás számára.
Megállapították: Európában növekszik a kereslet a juh- és a bárányhús iránt, az EU önellátottsági szintje ugyanis Nagy-Britannia kiválásával a korábbi 95 százalékról 88 százalékra csökkent.
Az árak tekintetében idén ugyanakkor az előző évekhez képest mérsékeltebb ütemű növekedés várható.
2023-ban a viszonylag korai, március végén esedékes húsvéti időszakban az idehaza tartott állatok bárányai túlnyomórészt Olaszországba kerülnek, ahol a katolikus hagyományok és a gasztronómiai szokások miatt kedvelt étel a bárány húsvétkor.
Az idei húsvéti időszak abból a szempontból különleges lesz a hazai juhtenyésztők számára, hogy a keresztény ünnep és a muszlim vallásúak szent hónapja, a ramadán átfedésben lesz egymással, ugyanis húsvétvasárnap március 31-én lesz, míg a ramadán március 10-től április 8-ig tart. A ramadán tovább növeli a keresletet Olaszországon kívül Franciaországból és Németországból, Belgiumból és Hollandiából is.
A hazai juhtenyésztés szempontjából pozitív változás az exportpiacok diverzifikálása. A hagyományos olasz piac mellett sikerült új exportkapcsolatokra szert tenni az elmúlt években, így
csökkent az ágazat kiszolgáltatottsága.
Míg az olasz piacra továbbra is döntő hányadban a kissúlyú bárányok kerülnek, 12-16 kilogrammos vágottsúlyú kategóriában, a nagy súlyú bárányok (16-18 kilogramm) egyre nagyobb hányada kerül Franciaországba, Belgiumba, Németországba, Ausztriába és Hollandiába, de jelentős a Közel-keleti piac érdeklődése is.
A változásoknak köszönhetően a piac szinte egész évben állandóan igényli a bárányokat, megszűnt a szezonalitás, vagyis nem csak a három nagy olasz ünnep (húsvét, ferragosto, karácsony) környékén nagy a forgalom.
Míg a bárányexport folyamatosan erősödik, a hazai bárányhús fogyasztás továbbra is nagyon alacsony szinten van. A múlt év első felében ráadásul az egyébként is alacsony bázishoz képest 25 százalékkal csökkent a forgalom. A hazai juhhúsfogyasztás éves szinten egy főre vetítve alig éri el a 0,2 kilogrammot, messze elmarad az uniós átlagtól – hívta fel a figyelmet a körkép.