A harmadik negyedév sem hozott áttörést a Magyarországon forgalomban lévő hitelkártyák számában: szeptember végén 1,107 millió, hitelkerettel ellátott plasztik volt forgalomban, 3,5 százalékkal – bő 40 ezerrel – kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.
A VG cikke szerint mindez egyrészt azt jelenti, hogy a hitelkártyák száma 2023. első kilenc hónapjában végig nem tudott elszakadni az 1,1 milliós állomány környékéről, másrészt azt is, hogy arányuk is egyre csökken a hazai fizetésikártya-piacon: miután az összes forgalomban lévő bankkártya száma szeptemberben már elérte a 10,04 milliót, a hitelkártyák súlya 11 százalék körülire esett vissza, miközben 2018-ban még bőven meghaladta a 14 százalékot.
A hitelkártyákkal generált vásárlási forgalom a számuk csökkenése, illetve stagnálása ellenére viszont viszonylag gyors ütemben növekszik. Az MNB adatai szerint
a harmadik negyedéves, hitelkártyás belföldi vásárlási forgalom közel 8 százalékkal, a külföldi pedig 16,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit
– emeli ki a gazdasági lap. (Megjegyzendő, hogy a külföldi vásárlásokba a határon átnyúló internetes kártyás fizetések is beletartoznak.) A vásárlások darabszámánál szintén meggyőző ütemű a növekedés a jegybank statisztikái alapján: mind a belföldi, mind a külföldi tranzakciók esetében 16 százalék környékén alakult.
Ami a hitelkártya-követelések alakulását illeti, a kamatozó követelések állománya 10,3 százalékkal, 77,1 milliárd forintra nőtt éves alapon a legfrissebb (októberi állapotokat tükröző) adatok szerint, miközben a nem kamatozó követeléseknél kiugró mértékű, 22,1 százalékos emelkedést mért az MNB, 73 milliárdos állomány mellett. Mindezek alapján tovább emelkedett a kamatmentes időszakon belüli hitelkártya-követelések aránya az ügyfeleknél, ami arra utal, hogy a kártyabirtokosok egyre tudatosabban használják a plasztikjaikat.
Egyebek mellett hozzáteszik, hogy a mostani, mélypont környéki pozícióból várhatóan előbb-utóbb kitör majd a hitelkártyapiac: ehhez egyrészt a lakossági fogyasztás fellendülése tudna hozzájárulni, másrészt a lakossági hitelek iránti kereslet általános bővülése.