A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 75 bázisponttal, 11,50 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén, és a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben mérsékelte. Az előző kamatdöntő ülésen ugyancsak 75 bázisponttal csökkent az alapkamat.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a döntés utáni háttérbeszélgetésen kiemelte, a Monetáris Tanács továbbra is lépésről lépésre halad, körültekintően, adatvezérelt módon, az inflációs pályát befolyásoló tényezők és a kockázati környezet alakulásának függvényében hoz döntést.
Az MNB alelnöke úgy értékelt, hogy a makrogazdasági folyamatok trendszerű javulást mutatnak: az infláció csökken, a külső egyensúlyi pozíció javult, és kikerült a magyar gazdaság a recesszióból.
„A dezinflációt 2024-ben is folytatni kell. A fegyelmezett monetáris politika fenntartására van szükség az árstabilitás elérése érdekében” – jelentette ki Virág Barnabás. Arról is beszélt, hogy az erőteljes dezinflációs folyamat, illetve a kockázati környezet javulása lehetővé teszi az alapkamat-csökkentési ciklus folytatását, de indokolt az óvatos megközelítés a külső kockázatok miatt.
Mint elárulta, a tanács három kamatcsökkentési opciót tárgyalt (50, 75 és 100 bázispont), és egyhangúan döntött a 75 bázispontos mérséklésről, így jelenleg az alapkamat 11,50 százalék, és ezzel a hazai reálkamat tovább emelkedett, és tartósan a pozitív tartományban lehet.
„Az irányadó ráta az év végére 11 százalék alá csökkenhet, és februárban egy számjegyű lehet”
– mondta az alelnök.
Makrogazdasági helyzetről elmondta, az infláció 9,9 százalékra csökkent, a mérséklődés dinamikusan folytatódik, és 7 százalék körül lehet év végére, sőt, ha az olajárak nem emelkednek addig, akkor akár hét százalék alá is süllyedhet december végére.
Azt is pozitívumként értékelte, hogy visszatért a gazdasági növekedés, a harmadik negyedévben 0,9 százalékos emelkedés volt negyedéves összevetésben, és a jegybank szerint az év végéig tovább élénkül, és év/év alapon is pozitív tartományba kerül.
Szintén kedvező jelként emelte ki Virág Barnabás, hogy a külső egyensúly gyors és jelentős javulást mutat, sőt a folyó fizetési mérleg a vártnál is gyorsabban javulhat.
„A globális befektetői hangulat javult, de a globális bizonytalanság és a nemzetközi kockázatok velünk vannak, ezért indokolt az óvatosság” – tette hozzá.
Az MNB Monetáris Tanácsa négy kockázati tényezőt lát:
- geopolitikai feszültségek
- energia- és nyersanyagpiacok
- recessziós félelmek Európában
- fegyveres konfliktusok
Az infláció alakulását elemezve a jegybank alelnöke azt emelte ki, hogy általános dezinflációs folyamaton megy át a magyar gazdaság, és ez kifejezetten erős az élelmiszerek és az iparcikkek esetében. Az inflációs nyomás a 2021 elején látott szintre mérséklődött a maginflációt tekintve hó/hó és negyedév/negyedév alapon is.
„A trend egyértelmű, az irány jó, ezt a folyamatot kell továbbvinni a következő időszakban is”
– jelentette ki Virág Barnabás, és közölte: év végére a magyar infláció a régiós értékekhez hasonlót fog mutatni.
“A globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, és a következő hónapokban ezek alapján dönt a monetáris kondíciók további módosításáról” – összegzett Virág Barnabás.
Kérdések
Kérdésekre válaszolva elmondta, a minimálbér és garantált bérminimum nemrégiben bejelentett emelése összhangban van a jegybanki várakozással, így nincs szükség a prognózisok változtatására. Szerinte a garantált bérminimum 10 százalékos emelésének lehet nagyobb hatása a bérstruktúrára, de az infláció tekintetében nem szükségszerűen jár érdemi következményekkel, mert a növekedési várakozás 3-4 százalék, az infláció 5 százalék, így 8-9 százalék körül lehet a nominális termelékenység-növekedés, ez közel van a béremeléshez, ezt képesek az alelnök szerint kigazdálkodni a vállalkozások addicionális áremelések nélkül.
Üvegvisszaváltás
A hulladékgazdálkodási díjak közül a júliusban bevezetett kiterjesztett gyártói felelősség inflációs következménye lehet érdemi, de ez is nagyságrendileg kisebb, mint ami a sajtóban megjelent, az eddig beérkezett adatok is ezt mutatják. A január elsejétől hatályba lépő kötelező visszaváltási díj pedig nem szükségszerűen növeli a megélhetési költségeket, hiszen visszaváltás esetén visszajár ez az összeg, ezzel összhangban ez a díjemelés várhatóan nem érinti az inflációt.
A 2024-es várható reálkamat-prémiumról nyilatkozva a jegybanki vezető megismételte, a monetáris kondíciók kialakítása során lépésről lépésre, adatvezérelten haladnak előre, és majd három tényező – dezinflációs pálya, külső, globális befektetői hangulat/kockázatvállalási hajlandóság, magyar gazdaság kockázati megítélése – fogja meghatározni, mekkora lesz adott időszakban a reálkamat.