Az viszont, hogy hiány mutatkozik a magyar burgonyából, nem egyedül az időjárás függvénye, hiszen a hazai termőterület évek óta csökken, viszont a termékekkel szemben támasztott szigorú előírások, elvárások változatlanok - írja a Pénzcentrum. A 2022-es évben az aszálykárok olyan súlyosan érintették az ágazatot, hogy a készlet a hazai burgonyából decemberig tartott ki.
Bár a 2023-as év az előzetes betakarítási adatok alapján nagyobb terméshozamot ígér, év elejétől továbbra is importárura szorul az ország. A burgonya termőterülete tovább csökkent, a kereskedelmének pedig nem tesz jót a jelenleg érvényben lévő árszabályozás - fejti ki a portál. A gazdáknak az időjárás és az egyre szigorúbb elvárások is kihívást jelentenek, így egy célzott támogatás nélkül még tovább szűkülhet a burgonya vetésterülete.
"A statisztikák alapján a termőterület csökkenése idén is folytatódott, ez a folyamat azonban nem most kezdődött. Több termelő állt át más növény, például hagyma-, vagy káposztafélék termesztésére"
- magyarázta a portálnak Kulich Éva, az OBTT sajtóreferense. A szakértő azt is hozzátette, hogy az egy éve bevezetett árstop is nehezítette a szektor helyzetét. És az árstop 2023 augusztusi átalakítása sem jelentett szerinte fellélegzést, hiszen a 2023. szeptember 1-től életbe lépett módosítás alapján a kereskedelmi egységek beszerzési áron kötelesek értékesíteni a burgonyát. Így az árazást továbbra sem a szabad piac alakítja, ez pedig kiélezett helyzetet teremt.
Kulich Éva a Pénzcentrumnak azt mondta: amikor az import burgonya váltja a hazait a boltok polcain, mindig történik valamekkora drágulás. A behozott termék árát többek között az euróárfolyam és a szállítási költségek is befolyásolják, idén pedig az európai burgonyának sem volt jó éve. Hozzátette, az árak alakulása a kötelező akciózás esetleges kivezetésétől is függ.
Az, hogy a kisebb területen megtermett mennyiségből mennyi kerülhet a boltokba, nemcsak a hozam mennyiségén, de a minőségén is múlik - írja a gazdasági portál a KSH adatai alapján.