Egységnyi GDP előállításához tavaly feleannyi földgázra sem volt szükség Magyarországon, mint 2000-ben, és az egy év alatti hatékonyságjavulás is látványos volt. Viszont az import nőtt, az Ukrajnában folyó háború pedig alaposan megzavarta a piacot. Mindazonáltal a növekvő importot pozitívan értékeli a VG által szemlézett Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint az FGSZ Földgázszállító Zrt. közös kiadványa, miután az erőteljes behozatalnak köszönhetően, az ország magas szinten, 86,4 százalékig feltöltött tárolókkal várhatta a fűtési idényt.
A publikáció szerint az éves szintű lakossági felhasználás 4,03 milliárd köbméterről 3,46 milliárd köbméterre szelídült, ami 14,2 százalékos mérséklődés. Magyarország földgáz-felhasználása mára összességében
a 2021-es 11,06 milliárd köbméterről – 14,9 százalékkal – 9,41 milliárd köbméterre gyengült, megszakítva a 2015 óta tartó növekedést.
A hazai gáztermelés esése azonban a kisebb felhasználás és a növekvő import mellett sem fogadható el – olvasható –, főleg mivel a behozatalt növekvő geopolitikai kockázatok is terhelik. (A 2022-re kimutatott 48,9 Petajoule-nyi termelés csak a bő fele a 12 évvel ezelőttinek.) Az összeállítás erre nem tért ki, de emlékezetes, hogy a kormány tavaly augusztusban a termelés növelése érdekében az MVM Energetikai Zrt. feladatává tette a hazai gáztermelés növelését, a közelmúltban pedig a Mol kapott egy tekintélyes engedményt a bányajáradékból azért, hogy megérje az eddiginél több szénhidrogént bányásznia.
Bár az import nőtt, az ország vezetékeiben továbbított földgáz mennyisége mintegy 15 százalékkal 8,965 milliárd köbméterre esett. A kiadvány nem állítja, de a csökkenés azzal függhet össze, hogy miután 2021 októberétől Ukrajna helyett Szerbián – és kisebb mennyiségben Ausztrián – át érkezik magyar területre az orosz földgáz, megcsappant a hazai tranzit is – jegyzi meg a gazdasági lap, hozzátéve: hazánknak Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal van nagynyomású gázvezetéki összeköttetése.