Mint felidézik, az invazív ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) az Európai Bizottság invazív fajokat tartalmazó listáján 2016 óta szerepel, első magyarországi egyedeit augusztusban találták meg Kimlén, egy Mosonmagyaróvárhoz közeli településen.
A fajjal kapcsolatos vizsgálatokat a MATE Genetikai és Biotechnológiai Intézetéhez tartozó Festetics Bioinnovációs Csoport méhészeti kutatásokkal foglalkozó munkatársai kezdték meg Kolics Balázs tudományos főmunkatárs vezetésével. Hat példány szekvenálása alapján, molekuláris genetikai vizsgálatokkal megerősítették a sejtést, hogy a faj Európa felől érkezett hazánkba, egyben megkezdték egy génbank létrehozását is, hiszen hosszabb távon, ha a darázsfaj elterjed, számos értékes genetikai információ ennek segítségével visszakövethető lesz – áll a közleményben.
Az ázsiai lódarázs mezőgazdasági kártevő, táplálékának kétharmada a mézelő méhek (Apis mellifera) közül kerül ki, és egy-egy fészek létrejöttéhez nagyjából 12 kg rovar elfogyasztása szükséges, ami azt jelenti, hogy
az érintett rovarfaunát illetően jelentős egyedszám- és diverzitáscsökkenés várható.
A MATE közleményében hangsúlyozza, hogy a tudományos konszenzus a fészek eltávolításának szükségességét emeli ki, ennek egyik leghatékonyabb módja az először 2018-ban alkalmazott rádiótelemetria. Ezzel a módszerrel találták meg az első magyarországi fészket az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által megbízott holland és belga darázsbefogásra szakosodott vállalkozók.
A MATE szakértői a holland–belga cég rendszerétől teljesen függetlenül, mintegy másfél órával később megtalálták a fészket egy YUPITERU MVT-7100 rádiószkennerrel, saját készítésű antennával, és a darázsra szerelt Dessau 260 mg-os adóval, azaz a magyar szakembereknek sikerült a hazai rádiótelemetriás rendszert a nulláról egy hónap alatt felépíteni. Az elmúlt időszakban pedig Wohlfart Richárddal, a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársával együttműködésben kifejlesztettek egy magyar fejlesztésű adót is – áll a közleményben.
Fészekvadászat
Kolics Balázs a közleményben hangsúlyozza, hogy jelenleg a fészek felkutatásának és eltávolításának nincs alternatívája, tehát a cél az, hogy a rádiótelemetriás technológiát minél olcsóbban rendelkezésre bocsáthassák. Ennek elsődleges célterülete a méhészet, másodlagos pedig a szőlészet és gyümölcstermesztés, mivel az ázsiai lódarázs észlelésének ők a kulcsfontosságú szereplői – teszi hozzá.
A MATE közleményében kiemeli, hogy az európai Vespa velutina lódarázs populáció olyan méretűvé nőtt egyedszámában és kiterjedtségében, hogy távolabbi közép- és kelet-európai pontokon bármikor újra előfordulhat,
tartós megtelepedésének veszélyével pedig számolni kell.
A kutatásban a MATE Georgikon Campus részéről Petrovicsné Mátyás Kinga Klára és Kolics-Horváth Éva, a MATE Kaposvári Campus részéről Sipos Tamás működött közre. Külföldi szakemberként Josef Mayr (AGES, Ausztria) és Sophie Kratschmer (BOKU, Ausztria) vett részt a kutatásban, a terepi munkákat 18 önkéntes méhész segítette Magyarországról, Szlovákiából és Ausztriából. A rádiótechnológia területén Hosszú József és Wohlfart Richárd szakemberekkel dolgoztak, és dolgoznak jelenleg is együtt a kutatók – áll a közleményben.