Előzőleg a pénzügyminiszter az egri közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt, hogy a magyar infláció túl magas, a legmagasabb Európában, és az infláció fő felelőse a monetáris politika, illetve annak alakítója, végeredményben a jegybank. Varga Mihály szerint 2022 őszén a jelentős forintgyengülés sem véletlenül történt. A felelősség előbb említett leosztása alapján ezt is az MNB számlájára írta - tudósít a 24.hu.
A portál idézi a pénzügyminiszternek azt a véleményét is, amely szerint a jegybank ugyan jól tette, hogy elkezdte a kamatemelést, abban viszont vita van szerinte, hogy időben tette-e vagy sem. Varga Mihály még hozzátette: amikor emelte a kamatot az MNB, még vette az állampapírt és a vállalati kötvényeket, márpedig egyszerre meleget és hideget fújni egyik gazdaságban sem lehet. Elmondta azt is, hogy a világban még bőven kamatemelési ciklusok voltak, amikor az MNB már lezárta azt.
A két szocialista képviselő kérdéseire
Matolcsy György írásos válaszát azzal kezdte, hogy egyáltalán nem ért egyet Varga Mihállyal.
Szerinte tévedés azt állítani, hogy a megugró infláció és a 2022 őszi forintgyengülés fő felelőse az MNB lenne. Ezzel szemben a jegybank elnöke azt állította, hogy ők már 2021 elején, a világon elsők között ismerték fel az inflációs tendenciák megváltozását és fel is hívták a figyelmet a tartósan magas infláció veszélyére. Határozott választ adtak: a jegybank 2021. június 23-án az EU-ban elsőként indította el kamatemelési ciklusát, és a leghatározottabb kamatemelési ciklust hajtotta végre Európában.
Matolcsy György emlékeztetett rá, hogy a hazai pénzromlás eleinte a régiós inflációs tendenciákkal párhuzamosan nőtt, a 2021. tavaszi 3,7 százalékról 2022 júliusára 13,7 százalékig. Ekkor az emelkedés 80 százaléka külső tényezőkre, elsősorban az energiaárak drasztikus megugrására volt visszavezethető. A magyar infláció csak 2022. év közepétől vált el a régiós átlagtól.
2022 őszére a régiós átlagot meghaladó, 20,1 százalékos inflációra az MNB Európa és a régió legmagasabb, 13 százalékos alapkamatszintjével válaszolt, majd szeptemberben a számottevően javuló hazai, illetve nemzetközi piaci környezet a kamatemelések leállítását indokolta.
Az MNB elnöke azzal folytatta, hogy
a kedvező trend 2022. szeptemberi kamatdöntő ülés után hirtelen drámai fordulatot vett.
Olyan eseménysorozat következett be, amire senki sem számíthatott. Az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása miatt a gázárak percek leforgása alatt 20 százalék körüli mértékben pattantak fel. A Brent olaj ára a szeptember végi 84 dolláros szintről ismét 100 dollár közelébe nőtt.
Az amerikai jegybank kamatpályájának csúcsára vonatkozó várakozás 5 százalékra ugrott, ami drámai romlást okozott a piaci folyamatokban: a vezető tőzsdeindexek kétéves mélypontra estek és jelentős feltörekvő piaci tőkekivonás indult. A dollár rendkívüli mértékben erősödött, Így az euró/dollár árfolyam 20 év után először tartósan paritás alatt alakult, és a japán jen árfolyama is 32 éves mélypontra süllyedt - idézte a tavaly történt eseményeket Matolcsy György.
A drámai események hatására a hazai pénzpiac a következő két hétben példátlan nyomás alá került, ami veszélyt jelentett a pénzügyi piaci stabilitásra. A forint euróval szembeni árfolyama destabilizálódott, sorozatos mélypontokat döntve az euróval szemben október közepére történelmi mélypontra, a 430-as szint fölé gyengült. A forint ellen spekulatív támadás indult és az állampapírhozamok is számottevően emelkedtek, de a jegybank e kritikus piaci kockázatokat hatékonyan védte ki az október 14-én indított célzott lépéssorozatával, amelynek eredményei egyértelműek.
Mindezek alapján az MNB elnöke azt hangsúlyozta, hogy az infláció nagymértékű emelkedését és az árfolyam 2022. őszi gyengülését nem a jegybank intézkedései okozták.
Éppen ellenkezőleg, az MNB határozott és hatékonyan döntései stabilizálták a pénzpiacokat és erőteljes dezinflációt indítottak be, amit a tényadatok is alátámasztanak. A 2023. januári csúcshoz (25,7 százalék) képest augusztusra 16,4 százalékra mérséklődött az infláció. A csökkenés közel háromnegyed része két tényezőből adódik: az iparcikkek és a feldolgozott élelmiszerek áralakulása. Ezek a tételek a legérzékenyebbek a pénzpiac stabilitásra, amit a monetáris politika hatékony intézkedéseivel biztosított.
Matolcsy György még hozzátette: a jegybank törvényben deklarált elsődleges céljának megfelelően mindenkor az árstabilitás elérésére és fenntartására törekszik.