A rubel árfolyama a közelmúltban jelentősen csökkent a főbb devizákkal szemben, de ez az orosz jegybank szerint nem kockáztatja a pénzügyi stabilitást. Főként azért, mert közben az olaj ára folyamatosan emelkedett: július 21-én 100, most pedig 350 bázisponttal emelték az irányadó rátát. Utóbbit hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök gazdasági tanácsadója, Makszim Oreskin is sürgette az állami hírügynökség által megjelentetett véleménycikkében.
A jegybankra tehát a Kreml is nyomást gyakorolt. A rubel árfolyama korábban irreálisan erős volt. Deák András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa azt mondta az InfoRádióban, hogy nagyon erős bázisról kezdett el 2022 végén csökkenni a rubel, az idei első félévben folyamatosan gyengült.
Ennek egyik oka az volt, hogy
az Oroszország ellen hozott olajszankciók az első félévben csökkentették az ország szénhidrogén bevételét.
A szakértő szerint ez nagyjából most kezd kiárazódni. Mint fogalmazott, az oroszok adaptálódtak ehhez, közben pedig felment a nemzetközi olajár is, amihez nagyban hozzájárult az orosz–OPEC együttműködés. „Az Ural és a Brent közötti spread is jelentős mértékben csökkent, ami kvázi növelte az orosz bevételeket, tehát itt egy adaptáció ment.”
A másik jelentős hatás az volt, hogy az oroszoknak nagyon komoly kiadásaik voltak az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban is. Deák András kijelentette, a piac aggódik amiatt, hogy a közeljövőben rubelnyomtatás lesz. Úgy véli, az orosz jegybank túl gyorsan csökkentette a jegybanki alapkamatot.
„Lementek 7 százalék környékére, ami a jelenlegi háborús időkben talán túlzott önbizalomról tanúskodott. Ezt korrigálják most vissza.”
Az olajár és a szénhidrogén-bevétel most tartható, 70 dolláros szinten van, de a fő kérdés továbbra is az, hogy Oroszország miként finanszírozza a háborút. A szakértő hozzátette: az államháztartási deficit jelen lesz, a félretett tartalékaik pedig valószínűleg lassan elfogynak, ami után meg kell hozni egy nehéz döntést. Nevezetesen, hogy vagy monetáris emisszióval, rubelnyomtatással, hitelek felvételével vagy más megoldással történjen a háború további finanszírozása.
„Ez a nagy döntés lehet egy olyan tényező, ami hosszú távon meghatározza a rubel árfolyamát. A mostani volatilitás nagyjából egy egyensúlypont felé mutat, ahol nyilván a rubel gyengébb lesz, mint volt tavaly, de nem fog élesen mozogni a jövőben” – mondta Deák András.
A szakértő úgy látja, a rubellel összefüggésben már nem csak a dollárra és az euróra érdemes figyelni. Hozzátette: hamarosan indokolt lehet a jüan–rubel keresztárfolyam komolyabb követése, ugyanis számos helyen a jüan vette át a dollár és az euró szerepét, mert likvid eszközként ahhoz van igazán hozzáférés.
„Éppen ezért a jüan árfolyama az eddigiekhez képest valamennyivel nagyobb hatással lesz a rubel árfolyamra.”
Az orosz jegybank következő kamatdöntő ülését szeptember 15-én tartják.