Magyarország azt a célt tűzte ki célul, hogy 2030-ra önellátó legyen burgonyából - ezt jelentette be Nagy István agrárminiszter egy szakmai tanácskozáson. Ennek kapcsán az InfoRádiónak Héjja Csaba, az MBH Bank Agrárelemzési Központjának vezetője elmondta: Magyarország jelenleg behozatalra szorul burgonyából, de ez nem kellene, hogy így legyen.
Az agrárszakember emlékeztetett arra, hogy míg a 90-es évek közepén még 60-65 ezer hektár környékén volt csúcson a burgonya teljes termőterületének mérete, addig mára az egész országot tekintve mindössze 8 ezer hektárra csökkent.
Héjja Csaba szerint ez részben a fogyasztás visszaesésének, részben az éghajlati változásoknak is köszönhető.
Ötven éves távlatban egész Európában megfeleződött a krumpli fogyasztása.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a klimatikus viszonyok egyre kevésbé kedvezőek Magyarországon a burgonya számára. A 90-es évek közepe óta az átlaghőmérséklet érezhetően megemelkedett, kevesebb lett a csapadék, az öntözés és a szállítás egyre drágább, emiatt pedig nagyon sokan felhagytak a burgonyatermesztéssel. Így mostanra a Magyarországon értékesített étkezési burgonya 30-40 százaléka külföldi importból érkezik, ami 120 ezer tonna nyers burgonyát és 30-50 ezer tonnányi feldolgozott, mirelit burgonyát jelent.
Az viszont még a jelenlegi helyzetben is bizakodásra ad okot a szakember szerint, hogy a mostani 8 ezer hektáros termőterületen minden különösebb beruházás, fejlesztés nélkül is 200 ezer tonna burgonyát lehet betakarítani.
Az Agrárelemzési Központ vezetője szerint ez azt jelenti, hogy egy komolyabb öntözésfejlesztés és gépfejlesztés révén a jelenlegi 8 ezer hektáros termőterületből is elő lehetne állítani a teljes magyarországi burgonya-fogyasztásnak megfelelő mennyiségű terményt. Ha a fejlesztések megvalósulhatnak, akkor 2030-ra reális cél lehet, hogy Magyarország újra önellátó legyen burgonyából.