Kifejezetten hiba, ha valaki nem tartós befektetési számlára teszi a különböző befektetési eszközeit - mondta az InfoRádiónak a Hold Alapkezelő portfóliókezelője.
Ismert, a kormány szerda este rendeletben döntött arról, hogy (a 15 százalékos kamatadó mellé) 13 százalékos adóterhet vet ki a bankbetétekben lévő intézményi és lakossági megtakarításokra, hogy ösztönözze az állampapír-állomány növekedését. Balásy Zsolt szerint bár nem feltétlenül szerencsés egy ilyen direkt állami beavatkozás, érthetetlen az a jelenség, hogy miért tartanak szinte nulla hozamhátrányú bankbetétben még mindig több ezer milliárd forintot az emberek Magyarországon.
"A TBSZ kicsit hosszú távra is ösztönöz, és mindig az a jó, ha az ember hosszú távra tervez, ha megtakarít. Másrészt a TBSZ volt az, amivel a nyereségadót is el lehetett kerülni" - hangsúlyozta Balásy Zsolt.
Mivel az adóemelés érinti az abszolút hozamú alapokat is, szerinte egyértelműen a TBSZ a hosszú távú megoldás.
Elképesztőnek tartja, hogy a lakosságnál mekkora mennyiségű pénz - 8000 milliárd forint - áll látraszóló betétben, ahol közel 0 százalék a kamat, miközben az állampapíroknál 14-15 százalékos, vagy akár magasabb hozamokat is el lehet érni kockázatmentesen.
"Furcsamód talán még üdvözlendő lépés is, hogy a bankoknak meg kell mutatniuk, mekkora veszteséget érnek el azok az emberek, akik bankbetétben tartják a pénzüket" - jegyezte meg.
Van is egy podcastjük, ahol hosszabb ideje arról beszélnek már, hogy ne tartsa senki bankbetétben a pénzét, mert "akkora bukó" - most szerinte ezt tette láthatóvá az állam.
"Másfelől ugye az ember azt azért nem szereti, ha az állam mindenbe közvetlenül beleszól. És ez egy kicsit az egyszintű bankrendszer felé való ellépés, amit látunk; mindent állampapíron, államkincstáron keresztül intézzen az ember, ne a bankoknál tartsa a megtakarítását" - folytatta, megjegyezve, lehet ennek előnye és hátránya is.
Arra a felvetésre, hogy talán lehet, nem fél százalék alatti betéti kamatot kellene kínálni a bankoknak, azt mondta, "attól függ, mitől félnek jobban a bankok: hogy nagy pénzkiáramlás lesz a betétekből, akkor megéri nekik 5-10 százalékot kínálni, de ha csak 10 százalék áramlik ki, 90 százaléknyi betét még mindig megmarad", mindemellett pláne nehezen érti meg, hogyan lehet, hogy ennyi lakossági vagyon ül ekkora kamathátrányú betétben.
Ismert, a Magyar Bankszövetség véleménye szerint a megtakarítások további megadóztatása jelentős visszalépést eredményezhet a lakossági öngondoskodás terén. Továbbá a bankszövetség megfogalmazása szerint a lakosság megtakarításainak további megadóztatása és egyúttal az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról. A bankszövetség közleménye szerint az extraprofitadó csökkentéséért cserébe elvárt további állampapír-vásárlás a magyar gazdaságra kedvezőtlen hatással lesz, a bankok likviditása csökken és a vállalkozások beruházásaira kevesebb hitelt tudnak majd kihelyezni.
GFM-vélemény
"Az intézkedések célja nem az állam adóbevételeinek növelése, hanem az állampapír-kereslet fokozása, az állampolgárok pénzügyi tudatosságának megerősítése. Meg kell védeni a családokat, ösztönözni és segíteni kell, hogy a háztartások megtakarításai megőrizzék reálértéküket - írta pénteken a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) a Magyar Bankszövetség csütörtökön megjelent sajtóközleményére reagálva, amelyben többek között a "versenysemleges szabályozást" kérte számon.
A GFM és a bankszövetség között 2023. május 30-án egyeztetésre került sor, ahol a minisztérium előzetesen ismertette az új kormányzati döntéseket, bemutatta azok hátterét és céljait. A tárgyalás a partnerség jegyében zajlott, amelyet a GFM a jövőben is fenn kíván tartani, hiszen a Bankszövetség fontos szereplője a hazai pénzügyi rendszernek - hangsúlyozta a minisztérium.
A GFM szerint megállapítható, hogy a bankrendszer folyamatos és jelentős jövedelemre tett szert az elmúlt években, amelyben nem várható érdemi változás, így a tőkeellátottság nem fogja korlátozni a hitelezést.
A legfrissebb adatok alapján a minisztérium azt szintén megállapíthatónak tartja, hogy a hazai bankrendszer hitel-betét mutatójának 72 százalékos szintje alacsonynak tekinthető, azaz a betétekhez képest mérsékelt hitelállománnyal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy érdemi mozgástere van a bankszektornak arra, hogy továbbra is hitelezze a gazdaságot, ezáltal is segítse a hazai GDP-növekedést.