A pénzügyminiszter a tervezhetőségre hivatkozva kiállt amellett, hogy a 9 éve bevezetett gyakorlat szerint még nyáron az Országgyűlés elé terjesztették a következő évi költségvetést.
A legfőbb feladatnak a korábban elért eredmények megvédését, fenntartását nevezte.
A tervezetet május 19-én átadták a Költségvetési Tanácsnak, amely támogatta azt, és megerősítette, hogy egyetért a hiány és az államadósság csökkentésével. A testület néhány kockázatot megjelölt, amelyet a kormány mérlegelt, a javaslat tehát benyújtható az Országgyűlésnek, amely azt akár már július 7-én el is fogadhatja - mondta a Varga Mihály.
Háborús időkben olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja hazánk biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Ezért a jövő évi büdzsé fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll - emelte ki a tárcavezető. Olyan költségvetést terveztek, amely számol a ma ismert veszélyekkel, azok között is elsősorban a háború elhúzódásával.
A főbb számokkal kapcsolatban elmondta, folytatódhat az elmúlt évtizedben látott gazdasági felzárkózás:
- 2,9 százalékra csökkentik a hiányt,
- a GDP 66,7 százalékára javítják az államadósság szintjét, és
- 6 százalék körüli szintre szorítják az inflációt.
- Jövőre 4 százalék körül alakulhat a GDP növekedése, ez meghaladja az uniós átlagot.
- Azzal számolnak, hogy sikerül megvédeni a 4,7 millió körüli foglalkoztatottsági szintet és a 4 százalék körüli munkanélküliséget.
- A rezsivédelmi alap több mint 1360 milliárd forinttal segíti a családok, az állami és önkormányzati szervek, vállalatok energiaszámláinak kifizetését. Ezzel a rendszerrel Európa legalacsonyabb rezsijét tudják biztosítani jövőre is - hangsúlyozta a miniszter.
- A honvédelmi alap kerete közel 1310 milliárd forint, a honvédelmi kiadások meghaladják a GDP 2 százalékát. A honvédelemre fordítható források jövőre 1796 milliárd forintot tesznek ki, ami 401 milliárdos többlet 2023-hoz képest.
- Rendvédelemre és a közbiztonság fejlesztésére 1309 milliárd forint jut, ez nagyjából 167 milliárd forinttal több az ideinél.
- Jövőre 3307 milliárd forint jut a családok támogatására. 2010 óta több mint 3,5-szeresére emelték a családok támogatását, amely arányaiban Európában a legmagasabb, a GDP 3,9 százaléka - hívta fel a figyelmet.
- 6542 milliárd forintot tesz ki a költségvetésben a nyugellátások kiadása, ez 392 milliárd forinttal több az ideinél. További 20,5 milliárd forint jut majd a nyugdíjprémiumra, (3,5 százalékot meghaladó GDP-növekedés esetén), a 13. havi nyugdíjak kifizetésére pedig 449 milliárd forint áll rendelkezésre.
- Oktatásra 3434 milliárd forintot szánnak (2023-hoz képest 629 milliárddal több),
- egészségügyre 3225 milliárd forint jut (ez 424 milliárd forinttal több a 2023-as összegnél). Az oktatási-egészségügyi többletkiadások egy része a pedagógusok és ápolók béremelését szolgálja. Az uniós források megérkezésével 20 százalékos lehet a pedagógusok béremelésének mértéke, ha a még nyitott kérdéseket az uniós szervekkel le tudják zárni - emelte ki a tárcavezető.
- A honvédek, rendőrök fizetésemelését, valamint a még nem ismert garantált bérminimum, és minimálbér-emelés fedezetét is biztosítja a költségvetés.
- 2024-től megkezdik az extraprofit-adó kivezetését.
- A központi tartalék 220 milliárd forint lesz.
A pénzügyminiszter kérdésre közölte: a jegybank várható veszteségét az MNB szakértőivel egyeztetve határozzák meg.
A rezsivédelem lassabban fut ki a rendszerből, mint amit a napi árváltozások indokolnának.
A különadók 2022-es bevezetésekor jelezték, hogy ezek átmenetiek lesznek, 2024-ben elindul a kivezetésük, a bankok, gyógyszergyártók, energiaszolgáltatók esetében a felére csökkentik jövőre a terheket - ismertette.
Az Európai Bizottság (EB) rezsicsökkentés eltörlését sürgető javaslatáról azt mondta, a testületnek nincs olyan jogosítványa, amely alapján megszüntethetné a magyar rezsicsökkentést. "Az EB-nek nincs hatása a kormány rezsicsökkentési elképzelésére, a rezsicsökkentés marad" - szögezte le.
Pártreakciók
Fidesz: háborús időkben védelemre és védelmi költségvetésre van szükség. A kormánypártok egyetértenek azzal, hogy háborús időkben védelemre és olyan védelmi költségvetésre van szükség, amely megvédi Magyarország biztonságát, a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. A kormány által benyújtott költségvetés ilyen. "Félő, hogy a háborúpárti baloldalnak egész más az érdeke, ők a guruló dollárokért azon vannak, hogy háborúba sodorják az országot" - fogalmaznak a közleményben.
Az LMP szerint a 2024-es költségvetéssel az ország működését fenntarthatóbb irányba kellene elmozdítani, nemcsak gazdasági, hanem ökológiai és társadalmi szempontból is. Csárdi Antal, a párt frakcióvezető-helyettese szerint a 2024-es büdzsé nem ad választ semmilyen valós és fontos kérdésre, nem foglalkozik például
- a Magyarországot sújtó energiaproblémával, így továbbra is megmarad az a kiszolgáltatottság, amely az elmúlt évtizedekben jellemezte az országot.
- A vízmegtartó gazdálkodásra sem irányoztak elő egyetlen forintot sem, pedig a Kárpát-medence kiszáradófélben van, az ország csapadékegyenlege negatív, és ezt csak súlyosbítja a kormány akkumulátorgyár-stratégiája.
- Nem várhat tovább a tanárok béremelése és a szociális rendszer alulfinanszírozottságának megoldása sem.
- Propagandára azonban van pénz: majdnem 130 milliárd forintot irányoztak elő ugyanis a köztévé üzemelésére, egyéb propagandára pedig további 50 milliárd forintot kíván költeni a kormány - mondta Csárdi Antal.
Az LMP ezermilliárdos nagyságrendben tervez módosító javaslatokat benyújtani.
Bedő Dávid, a Momentum országgyűlési képviselője a Facebookon azt mondta, hogy a tervezet egy fércmunka, amelyet úgyis majd rendeleti úton fognak módosítgatni. "Nevezzük nevén a dolgokat: ez a költségvetés is, ahogyan az előző, egy kamu költségvetés. Túlzóan optimista becslések, betarthatatlan számok, átláthatatlan folyamat" - írja bejegyzésében a képviselő és felemlegeti, hogy a tavalyi költségvetést is több mint 90-szer módosították és az idei költségvetési hiánycél 80 százalékát már áprilisban elérték.
Légből kapott számokkal van tele az Orbán Viktor pénzügyminisztere által a parlament elé benyújtott 2024-es állami költségvetés. Varga Mihály büdzséje nem számol az orbáni inflációval, az emelkedő államadóssággal és kamatkiadásokkal, az uniós pénzek hiányával sem - írta közleményében az Árnyékkormány.
A Demokratikus Koalíciótól kapott email szerint az áremelések költségvetése jön 2024-ben, mert folytatódni fog az orbáni infláció és tovább fog romlani a magyar gazdaság helyzete. Az Orbán-kormány költségvetése ugyanis hamis adatokon alapul, és nem veszi figyelembe a megélhetési és adósságválságot, a fizetések és a nyugdíjak elértéktelenedését.