Az Oroszország ukrajnai inváziója után elrendelt szankciók miatt jelentősen csökkent az EU gázfelhasználása és ezzel egyidőben az energiahordozót is más forrásokból szerzi már be az unió. Mint azt az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya megállapítja: az Európai Uniónak sikerült elérnie, hogy átlagosan legalább 15 százalékkal csökkenjen gázfelhasználás. Bár nem minden tagállam tudta elérni ezt a célt, a többség még 15 százaléknál is jobban visszafogta a fogyasztását. A legnagyobb mértékben Finnországban (55,7százalék), Litvániában (40,5 százalék)és Svédországban (37,2százalék) esett vissza a gáz felhasználása. Magyarországon ugyancsak uniós átlagot meghaladó mértékben, 20 százalékkal csökkent a gázfogyasztás.
Még ennél is nagyobb átalakulás tapasztalható azonban a gázbeszerzésben. Míg 2022 előtt az európai gázimport negyven százaléka származott Oroszországból, addig mostanra ez az arány már csak tizenöt százalék. Az unió gázbeszerzésének most már majdnem egynegyede Norvégiából származik, valamivel kevesebb mint tíz százaléka pedig az USA-ból.
Változott az is, hogy korábban a gázimport 72 százaléka vezetéken érkezett, ma viszont már csak 68 százalék. A legdöbbenetesebb csökkenést azonban
az orosz vezetékes gázszállítás mutatja: ez két év alatt negyedére zsugorodott.
Jelentősen nőtt viszont a cseppfolyósított földgáz, az LNG európai behozatala, ami így már az unió teljes gázigényének 40 százalékát teszi ki. Ebben óriási szerepe volt annak, hogy az Egyesült Államok átalakította gázeladásait és exportjának majdnem hetven százalékát Európába irányította. Az LNG azonban a kutatók szerint nem tudja teljesen kiváltani a vezetékes gázimportot mivel mind a termelésnek, mind pedig a fogadó kapacitásoknak már látszik a felső határa.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya mindebből arra következtetésre jut, hogy szükség lesz az energiahatékonyság növelésére és az energiafelhasználás további diverzifikációjára, így például a megújuló energia további terjedése mellett a nukleáris kapacitások bővülő pályára állítására.
A következő években mind Európában, mind a nemzetközi piacon az LNG felértékelődése és térhódítása várható. Ilyen módon rugalmasabbá és diverzifikáltabbá válhat földgáz piaca. Ugyanakkor a földrajzi adottságok (tengeri kikötőtőtől való elzártság) és az exportáló országok kapacitás korlátai miatt ez az átalakulás
nem válthatja ki teljes egészében a vezetékes gázt.
Bár a kereslet-kínálat változásai miatt előfordulhatnak időszakos áremelkedések, a gáz ára nagy valószínűséggel nem lesz már annyira kiugróan magas, mint tavaly nyáron volt.
A tanulmány készítői Magyarországgal kapcsolatban egyértelmű előnyként értékelik, hogy az ország az európai uniós földgáz tárolási lehetőségeket meghaladó kapacitásokkal rendelkezik. Ezt erősíti, hogy a megelőző téli időszak a megszokottnál enyhébb volt, és a tárolók töltöttségi szintje a korábbiaknál lassabban apadt. További pozitívum, hogy 2023 során Magyarország a között a négy tagállam között lesz, ahol bővül a saját a saját földgáz kitermelés aránya. Ez elérheti akár a hazai fogyasztás húsz százalékát is. Ugyanakkor az egész unió szempontjából fontos, hogy azok az országok, ahova még érkezik a vezetékrendszeren keresztül földgáz Oroszországból, továbbra is fenntartsák beszerzéseiket.