2022 júniusában az Európai Tanács elfogadta a szankciók hatodik csomagját, amellyel többek között megtiltotta, hogy az EU Oroszországból nyersolajat és bizonyos kőolajtermékeket vásároljon, a korlátozások a finomított kőolajtermékek esetében 2023. február 5-től lépnek életbe.
"A mostani mentesség lényege, hogy a Mol behozhat orosz nyersolajból készült termékeket, de csak olyan mértékben, amilyen arányban nem orosz eredetű olajat használtak a finomításkor. Ez az engedmény nemcsak Magyarországra, hanem a régió többi államára is vonatkozik" – mondta Hortay Olivér.
A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője elmondta, korábban úgy tűnt, hogy azok a finomítók, amelyek a december 5-i olajembargó alól mentességet kaptak és ennek megfelelően orosz nyersolajból képesek előállítani üzemanyagot, nem tudnak majd ebből az európai uniós országba értékesíteni. Ez azért okozott volna nagy problémát, mert az üzemanyagpiacok tipikusan regionális jellegűek és különösen a nem várt eseményeknél, meghibásodásoknál a finomítók kisegítették egymást. Magyarországnak és a régiós tagállamoknak sikerült kiharcolniuk az Európai Unióban azt, hogy a nem orosz nyersolaj bekeverésének arányában képesek legyenek orosz olajból finomított üzemanyagot is exportálni harmadik országba.
A szakértő szerint ez a könnyítés nagy mértékben segítheti azt, hogy a február 5-i határidő után Magyarországon – elsősorban gázolajból – ne legyenek ellátási zavarok.
A Mol a pozsonyi finomítóból továbbra is behozhat, illetve a százhalombattaiból értékesíthet olyan üzemanyagot, amely orosz kőolajból készült.
Mindkét finomító körülbelül 30 százalékban nem orosz eredetű nyersanyagot dolgoz fel, ennek megfelelően az itt előállított üzemanyagnak 30 százalékát lehet majd exportálni, tehát a pozsonyi finomítóból is ennyit hozhat majd be a Mol.
A Századvég üzletágvezetője arról is beszélt, hogy Európa már eddig is hiányt szenvedett gázolajból, mert az unióban nincs elég finomítói kapacitás. Ezért egy-másfél millió hordónyi dízel behozatalára szorul. Ennek körülbelül a felét eddig Oroszország biztosította. Erre a mennyiségre kellene most helyettesítő beszállítókat találni.
Hortay Olivér elmondta, hogy az üzemanyag-kereskedők jelentős mértékben növelték a beszerzéseiket elsősorban Oroszországból, és megpróbálnak tartalékot képezni a február 5-i utáni időszakra. Ez a szakértő szerint mindenképpen segítheti azt, hogy kisebb eséllyel alakuljanak ki ellátási zavarok. Ugyanakkor új beszállítókat is keresnek. Lettország például már vásárolt Kínától egy nagyobb szállítmányt. Jelenleg kínai, indiai, illetve közel-keleti finomítókból próbálja az EU pótolni a kieső orosz mennyiséget.
Ez azt is jelenti – folytatta Hortay Olivér –, hogy
Európának egyre messzebbről és így mind drágábban kell majd beszereznie az olajtermékeket.
A megemelkedő árak egyúttal növelik az európai finomítók profitját is. Míg másfél-két évvel ezelőtt egy hordó gázolajon 15-20 dollár volt a nyereség, ez a jelenlegi előrejelzések alapján nyárra akár 40 dollár fölé is emelkedhet – figyelmeztetett az energetikai szakember.
Ugyanakkor Hortay Olivér arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínai és indiai finomítók megjelenése megkérdőjelezi a szankció értelmét, hiszen ezek jelentős részben orosz kőolajat dolgoznak fel. Vagyis ugyanúgy orosz eredetű olajat fog vásárolni az Európai Unió, csak most már sokkal hosszabb útvonalon és drágábban fog érkezni az üzemanyag – vélekedett a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.