Tavaly már 343 millió dolláros piacot tudhatott magáénak a lítium, és ez még csak a kezdet: becslések szerint 2030-ra 584 millió dollárosra nőhet. A piacot jelenleg Ausztrália uralja, a termelés negyedét adva.
Az elemek mellett lítiumra szükség van a kerámia és az üvegelőállításához, valamint a kenőanyagok gyártásához: mivel az anyag erősebbé és hőre kevésbé tágulóvá teszi azt, amihez hozzáadják, a legtöbb kerámia főzőlapban is megtalálható a Visualcapitalist összeállítása szerint.
A jövőjét mégis az akkumulátorgyártás (a megújuló energia tárolásához is) és az autóipar adja:
becslések szerint 2025-re 1,5 millió tonnára lesz belőle szükség, 2030-ra pedig 3 millió tonnára nőhet ez a mennyiség.
2021-ben ugyanakkor mindössze 540 ezer tonnát tudott belőle előállítani a világ: hét év alatt meg kellene hatszorozni a mennyiséget. Bár a fejlesztések zajlanak, valószínűtlen, hogy ilyen gyorsan sikerülne elérni a célt, így a következő években valószínűleg erős kereslet mellett szűkös kínálat jellemzi majd a lítium piacát.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2025-re a világ lítiumhiánnyal nézhet szembe.
Lítiumkészletek és kitermelő országok
A lítiumellátás azonban nemcsak a növekvő kereslet miatt néz szembe kihívásokkal, hanem azért is, mert az erőforrások néhány országban koncentrálódnak, ráadásul a mai termelés több mint fele olyan területeken folyik, ahol nagy a vízhiány.
A Yahoo Finance és az Insider Monkey megbecsülte, hogy éves kitermelése alapján mely ország (lehet) jelenleg a 12 legnagyobb lítiumtermelő: ők nagy hasznot húzhatnak a helyzetből.
12. Kanada - 15 tonna évente
A bányászat a kanadai ipar erőssége, de tavaly még nem működött egyetlen lítiumbánya sem az országban. A megvalósíthatósági tanulmányok ugyanakkor azt jelezték előre, hogy amikor egy québeci bánya megkezdheti működését, évi 15 tonnás termelésre lehet számítani. Az engedélyt novemberben adták meg a bányának.
11. Nigéria - 50 tonna évente
Nemcsak a nyersolajban gazdag országban elsősorban az olajkutatásra koncentrálnak, ezért bányászata fejletlen. Mindazonáltal felfedeztek 2019-ben egy lítium-lelőhelyet, ahonnan az első évben 50 tonna lítiumot termeltek ki. Ám 2020-ban és 2021-ben nem üzemelt a lelőhely. Később azzal került be a hírekbe Nigéria, hogy elutasította a Tesla lítiumbányászatra tett ajánlatát - ugyanis akkumulátorgyárat nem akartak mellé építeni, ahogy az ország szerette volna.
10. Namíbia - 500 tonna évente
Urán, arany, márvány, réz, cink és ólom mellett lítium is akad az országban, de pontos adatok nincsenek a kitermelt mennyiségről, csak megbecsülni lehet azokat. A fenti adat egy 2018-as amerikai geológiai felmérésből származik. Adatok híján bizonyos engedélyekből következtetnek a lítiumbányászat működésére szakértők.
9. Bolívia - 540 tonna évente
Ezüst, antimon, ólom, arany, ón, bór és volfrám mellett lítiummal is rendelkezik az ország, melynek termelési kapacitásával kapcsolatosan saját, a 2021-es évre kiadott adataira lehet támaszkodni. Az addigi össztermelés egyébként 21 millió tonnát tett ki, de az S&P Global becslése szerint valójában ez jóval több, 39 millió tonna is lehet.
8. Portugália - 900 tonna évente
Európa legnagyobb lítiumtermelője. Az ország 60 ezer tonnányi lítiumon "ül", de nem akkumulátorokra és elemekre, hanem porcelán készítésére használja fel kincsét. Bővítést is terveznek: két újabb bánya környezeti engedélye van elbírálás alatt. Portugáliában bányásznak még például uránt, ónt és volfrámot.
7. Zimbabwe - 1200 tonna évente
A világ egyik legkisebb gazdasága gazdag a természeti erőforrásokban, melyek közé a szén, a gyémánt, a vas, a platina és az arany mellé befér a lítium is. Olyannyira, hogy Zimbabwe birtokolhatja Afrika legnagyobb lítiumkészletét. Hivatalos adatok híján azonban sejthető, hogy a lítium java is a feketepiacon kel el, a kitermelést esetükben is csak megbecsülni lehet. A fenti adat 2021-es és az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatától származik.
6. Brazília - 1500 tonna évente
Az ország a közelmúltban lazított kiviteli szabályozásán, hogy a globálisan egyre növekvő lítiumkeresletből profitálhasson. 2021-ben 1500 tonna lítiumot termeltek ki Brazíliában, a jövőt illető növekedéssel kapcsolatosan pedig ambiciózus tervei vannak az országnak: a globális lítiumbányászatból jelenleg 1,5 százalékban részesednek, amit a következő évtizedben 5 százalékra kívánnak növelni. Az országban egyébként élénk a bányászat, arany, vas, mangán, nikkel és drágakövek kerülnek ki a földből.
5. Amerikai Egyesült Államok - 5000 tonna évente
Bár 750 ezer tonna lítium rejtőzik az országban, a bányászata nem nagyon épült ki: egyetlen nevadai helyszínen zajlik jelenleg. Hivatalos amerikai adatok nincsenek, az évi 5000 tonna a Silver Peak bánya éves kapacitása az üzemeltető cég egy 2022-es nyilatkozata szerint. A hatalmas ország lítiumtartalékainak kiaknázása nehézségekbe ütközhet, mivel a jelenlegi eszközökkel nem nagyon tudják hatékonyabban kitermelni, ráadásul a főbb lelőhelyek törzsi területekhez közel találhatók. A lítiumbányászat gyakran nagy mennyiségű talaj kiforgatásával és a táj károsodásával jár, és ezeken a vidékeken ráadásul ennek kulturális hatásai sem elhanyagolhatók.
4. Argentína - 6200 tonna évente
A bányászat szignifikáns gazdasági terület a dél-amerikai országban, mely az egyik legnagyobb lítiumkitermelő a világon (amellett, hogy aranyat, alumíniumot, ólmot, cinket és rezet is bányásznak). A fenti adat 2021 év végéről származik.
3. Kína - 14 ezer tonna évente
A világ legnagyobb gazdasága a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a világ lítiumkínálatának 60 százalékát adja, és 14 000 tonna lítiumot állított elő 2021-ben.
2. Chile - 26 ezer tonna évente
Az erős bányászati szektor legjelentősebb szerelője a réz, de a lítium terén is a világ második legnagyobb szereplőjévé vált az ország. (A fenti adat itt is 2021-es.)
1. Ausztrália - 55 ezer tonna évente
Vas, arany, kobalt, réz, ólom és gyémánt mellett a lítium is jelentős bevételi forrás: 2021-es adatok szerint az 55 ezer tonnás éves kitermeléssel Ausztrália világelső.