Legalább 26 százalékkal kell emelni a minimálbért – jelentette ki most először konkrét százalékban is megjelölve az elvárható mértéket a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). Az érdekképviselet szakértői a KSH adatait, a Pénzügyminisztériumnak a tárgyaló felek számára megküldött megküldött írásos összefoglalóját és a jelenleg ismert, inflációs adatokat használva használták a számításokhoz.
Mint olvasható, a minisztériumi összefoglaló szerint a minimálbérek növekedése 2017 óta jelentősen elmaradt, mind a nemzetgazdasági átlagbér növekedésétől, mind a versenyszféra és a közszféra béremelkedésétől. Az elmúlt két évben, 2021-ben és 2022-ben is a minimálbér átlagbérhez viszonyított aránya az elmúlt 10 év legalacsonyabb mértékére csökkent.
Hozzáteszik: a 2017 és 2022 között eltelt 6 év alatt (a 2017-es évet is beleértve) a minimálbérek összesen 80,4 százalékkal, az átlagbérek ennél jobban, 96,1 százalékkal nőttek.
A minimálbér nagyságánál azonban nemcsak a változást, hanem az abból fedezhető megélhetés minőségét is vizsgálni kell. A legutolsó elérhető adatok szerint, 2020-ban a magyar lakosság alsó jövedelmi tizedeiben, ahová a minimálbéres keresők és családjaik is tartoznak, az élelmiszert és a háztartási energiát is magában foglaló rezsi költségek együttes aránya a fogyasztói kosáron belül több, mint 50 százalékot tett ki.
Az idei élelmiszer és háztartási energia áremelkedésre tekintettel ahhoz, hogy az alsó jövedelmi tizedekben ez a magas, 50 százalék feletti élelmiszer és rezsi kiadási arány ne nőjön még tovább, 2022-ben számításaik szerint 23 százalékos minimálbér emelésre lett volna szükség. Így tehát 2023-ban az idei és a jövő évre előre jelzett inflációt is figyelembe véve, becslésük szerint
legalább 26 százalékos minimálbéremelésre lenne szükség
ahhoz, hogy az élelmiszer és a rezsi számlák kiegyenlítésének 50 százalék fölötti költési aránya a minimálbéres munkajövedelemből elkerülhető legyen.
Kérdés persze, hogy előteremthető-e ekkora minimálbér-emelés fedezete a magyar gazdaság teljesítményéből – jegyzik meg úgy folytatva: a fedezet egyik forrása a termelékenység emelése lehet, a másik a jövedelem osztozkodási arányok megváltoztatása a bérből élők javára.
A minimálbér növekedése az elmúlt évek többségében is meghaladta a termelékenység emelkedését, és tény, hogy a gazdaság ki tudta termelni az emelések fedezetét, hiszen az átlagbérek még a minimálbéreknél is gyorsabban nőttek. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott a magyarországi minimálbér és átlagbér 2017 előtti nagyságának a kelet európai régióban is elmaradó vásárlóereje.
A minimálbér emelés fedezetét azonban nemcsak a termelékenység emelkedése teremtheti meg, hanem a rendelkezésre álló hozzáadott értékből való osztozkodási arányok megváltoztatása is – hívják föl a figyelmet.
Mások mellett arra is kitérnek, hogy az egyeztetési tárgyalások kapcsán a MASZSZ tagszervezetei fontosnak tartják a minimálbér feletti tartományban található munkavállalók reálbérének megőrzését is. Emiatt, a minimálbér emelésre vonatkozó megállapodás mellett olyan bérajánlás elfogadásában érdekeltek, amely a magasabb bérsávokban is célnak tekinti a reálbér csökkenés elkerülését.