Nyitókép: YouTube/Magyar Nemzeti Bank

Virág Barnabás a kamatdöntés után: közeleg az inflációs fordulat

Infostart
2022. október 25. 15:49
A jegybanki alelnök világította meg a Monetáris Tanács keddi döntésének hátterét, illetve az MNB várakozásait.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén. A kamatfolyosó két szélét sem módosította a testület. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

Virág Barnabás MNB-elnök keddi tájékoztatóján elmondta, az alapkamat szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére,

a nyersanyagáraknak is köszönhetően "közeleg az inflációs fordulat"

– közölte.

Úgy látja, a forintárfolyamot tekintve már a mélypont után vagyunk, így a fizetési mérleg egyenlege a vártnál gyorsabban javulhat.

Döntéseiknél folyamatosan szem előtt tartják a devizatartalékkal kapcsolatos helyzetet, szerinte az egyensúly már kisebb devizalikviditási segítségnyújtással is megvalósulhat.

A tojás ára

A Monetáris Tanács szerint stabilizálódtak az inflációra ható mutatók, igaz, "magas szinten".

Annak tükrében, hogy a szeptemberi inflációs adat 20,1 százalékos volt, az éves inflációs rátára vonatkozólag az MNB várakozása az, hogy továbbra is az élelmiszerek árváltozása uralja majd ezt a piacot – tojás, burgonya –, Virág Barnabás szerint egy "fölfelé mutató meglepetés is kibontakozhat október folyamán", amellett, hogy fenntartja, a fordulat közel van már.

A gázárak szerinte már majdnem összevethetők a 2021-es szintekkel,

de az MNB szerint valamennyi energiaár csökken már, és a hazai kereskedési várakozások is hasonló tendenciákat körvonalaznak.

A belső kereslet lassulása viszont egyértelműen megindult, az online pénztárgépek forgalma és az elektromos hálózat terhelése (–10 százalék) is azt mutatja, hogy az emberek "alkalmazkodnak".

Az ország folyófizetésimérleg-pozíciójában Virág Barnabás szerint a szeptember volt a mélypont, "a következő hónapokban markáns javulás jön".

Hogy mit vár a jegybank a döntések eredményeiként? Elsősorban egyensúlyt és kisebb devizaigényt a piacokon.

Virág Barnabás prognózisa szerint

tartósan magas marad a jegybanki alapkamat (13 százalék körül),

és mindaddig alkalmazzák a magasabb kamatozású gyorstendereket (ezekben minden igényt befogadnak), amíg nem javul markánsan az ország kockázati megítélése, a jelenlegi eszközök pedig addig maradnak, amíg azt a piaci stabilitása indokolja.

Kérdések – válaszok

Kilépést javasol a kamatstopból a lakosságnak az MNB vagy sem?

Komoly félreértés van a kérdésben. A hitelmoratóriumból javasoltunk kilépést, hogy kezdjenek el törleszteni az emberek. Ezeket az üzeneteket már korábban elküldtük.

Nem okoz-e problémát az alapkamat és az effektív kamat szétválása? Sok külföldi szereplő az alapkamat változását követi.

Sok piaci szereplő a piacról tájékozódik, a számok gyorsan átmennek a befektetői értékítéleten. A két kamatot mindenki jól érti, aki bármilyen pozíciót felvesz. Mi mindent megteszünk, hogy a kamatkondíciókat transzparensen juttassuk el a sajtó és a befektetők számára.

Indulhat-e kamatcsökkentés hamarosan?

Minden jegybank a világon addig lát el, hogy tartósan magas kamatkörnyezettel lehet küzdeni a tartósan magas inflációval szemben. Amíg nem látható, hogy egyértelmű inflációs csökkenés van a gazdaságban, alapkamat-csökkenés sem lesz.

Elszakadhatnak-e a magyar inflációs folyamatok a régiós folyamatoktól? Valóban magas infláció lesz 2023-ban, 2024-ben?

Nem látom ennek az esélyét, egészen hasonlók a folyamatok, amelyek az infláció mögött vannak. 17-25 százalék közti a térségi infláció, aminek részben oka az energiakitettség. A másik pedig a munkaerő-piaci közeg. Ez a két tényező adódik össze. A régióban mindenki küzd, mindenki szigorítja a monetáris kondíciókat. Másfél éves időhorizonton eredménynek kell lennie, az infláció csökkenő pályára kell, hogy álljon.

Mi lesz az ár-bér spirállal?

Két számjegyű bérdinamika jellemzi a hazai és a nemzetközi piacokat is. Mindenki most megy bele egy olyan közegbe, ahol az inflációs szinteket azonosan követi a bérek növekedése, de a reálbérek csökkenhetnek is, a belső kereslet pedig hűlni fog, emiatt a kereskedelemben sem lehet majd ilyen lendülettel árakat emelni. Éppen emiatt van szükség szigorú kamatkörnyezetre.

Lesz-e stagfláció?

Jövőre lesz egy gazdasági lassulás, 0-1 százalékos növekedés, de mindenkinek az a képe, hogy utána gyors kilábalás kezdődik 2024-ben.

Hogyan értékeli az MNB az újabb és újabb kamatstop-intézkedéseket?

Nekünk olyan döntéseket kell hoznunk, amelyben biztosítható az árstabilitás. A kamatstop eredményeit majd akkor fogjuk látni, ha azok beépülnek a mindennapi működésbe.