A lassuló világgazdaság, az emelkedő kamatlábak és a meredek infláció miatt egyre nagyobb gondot jelent az adósságtörlesztés a programban résztvevő országok számára. Emiatt több fejlesztési program elakadt. Közgazdászok szerint, Srí Lanka és Zambia adósságválsága kifejezetten a kínai programmal hozható összefüggésbe. Nyugati vezetők sokszor bírálták Kína hitelezési gyakorlatát, melyet adósságcsapda-diplomáciának címkéztek, szégyenbélyeget sütve Pekingre – írja a VG.
Kína most valamiféle Egy övezet – Egy út 2.0 projektet tervez, mely szigorúbban értékelné az új fejlesztések finanszírozását. Egészen új elem, hogy a régi hiteleket is újratárgyalnák. Hszi Csin-ping elnök nemrégiben úgy fogalmazott: a projekt nemzetközi környezete egyre bonyolultabb, ezért fontos a kockázatkezelés megerősítése. Ezzel összhangban a kínai bankok jelentősen szűkíteni kezdték az alacsony jövedelmű országokban folyó új projektek hitelezését, s most a meglévő hitelportfóliók tisztítására összpontosítanak.
A Wall Street Journal Sebastian Horn, Carmen Reinhart és Christoph Trebesch közgazdászok kutatásait idézi: eszerint, amíg 2010-ben Kína tengerentúli hiteleinek csupán 5 százalékát birtokolták pénzügyi nehézségekkel küszködő országok,
mára ez az arány 60 százalékra emelkedett.
Nem véletlen, hogy Kína elkezdett együttműködni más hitelezőkkel az "adósságmocsarak" lecsapolásán - írta a gazdasági portál. Peking immár olyan szuverén hitelezői szövetségekkel is kooperál, mint a Párizsi Klub – ilyenre korábban nem volt hajlandó. Eddig Kína a problémás hitelek futamidejének meghosszabbítását részesítette előnyben, ám ez a gyakorlat a pénzügyi szektorban csak "hosszabbítás és színlelés" néven ismert. Most megkísérelnek valamiféle pálya korrekciót a problémás adósoknál.
A kínai belpolitikáról szóló Aréna-beszélgetést itt hallgathatja meg: