El kell kerülnünk, hogy az infláció a várakozások felépülésén keresztül önjáró, évekig elhúzódó folyamattá váljon – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Mint hangsúlyozta, ötven éve nem látott inflációs hullám söpör végig a világon, a fogyasztói árak közel hatvan országban két számjegyű ütemben emelkednek, ezen belül az orosz–ukrán háború miatt Kelet-Közép-Európa a földrajzi közelség és a jelentősebb orosz energiakitettség miatt különösen magas inflációval szembesül.
"A következő hónapokban még bizonyosan emelkedő pályán halad az infláció, de egyre közelebb vagyunk a fordulathoz. Hogy ez milyen szinten fog bekövetkezni, az rendkívül bizonytalan, hiszen az egész folyamat kulcsa az európai áram- és gázárak rendkívül hektikus mozgása" – mondta Virág Barnabás, de hozzátette, a globális inflációban viszont érezhetően fordulat körvonalazódik, a világpiacon a legtöbb nyersanyag ára nagyon magas szintekről ugyan, de csökkenésnek indult. Szerinte ezek a hatások
várhatóan 2023 elejétől fokozatosan süllyedő pályára terelik a hazai inflációt is.
Beszélt az aszály inflációs hatásáról is az MNB elnöke, de úgy véli, az ebből eredő áremelkedések várhatóan nem lesznek tartósak, mert tavasztól az új termés megjelenésével korrigálhatnak majd az árak.
A növekedési kilátásokról úgy nyilatkozott, hogy komoly erő van a magyar gazdaságban, de június elejétől egyértelműen lassul a hazai konjunktúra. "Az energiaárak egészen drasztikus emelkedése mindenkit korábban nem tapasztalt kihívás elé fog állítani. Családi, vállalati és az állam működésének szintjén is ki kell majd lépnünk a megszokott kereteinkből, és szoros együttműködésben megoldásokat találni. Amennyiben sikerül elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet – a koronavírus időszakához hasonló, akár több negyedévig tartó leállást –, abban az esetben
a magyar GDP, ha szerényebb ütemben is, de idén és 2023-ban is emelkedhet"
– mondta Virág Barnabás.
Az MNB válaszlépései közül a legfontosabb eszközként az alapkamat emelését emelte ki, amit a magyar jegybank az elsők között kezdett el. Az alapkamat jelenleg 11,75 százalék, a két számjegyű kamattartományt ritkán használják a jegybankok, de most erre is szükség van, hogy elkerüljük a tartós, tovagyűrűző infláció veszélyeit – hangsúlyozta az alelnök.
Önmagában nem elég csak a kamatokat emelni, hasonló célt szolgálnak a jegybank elmúlt hónapban bejelentett likviditásszűkítő intézkedései, valamint a kormány a lakossági állampapírok kamatait érintő döntése is fontos előrelépést jelent.
Fontos kérdés még az uniós pénzforrások sorsa is, mert az erről folytatott vita Virág Barnabás szerint nemcsak a költségvetési, hanem a monetáris politikára is komoly hatással van.
"Egy sikeres megállapodással a befektetői értékelésekből egy fontos kockázati faktor kerül majd ki. A kormány folyamatosan dolgozik a megoldáson. Nem látok olyan szakmai különbséget az álláspontok között, amit ne lehetne rövid úton feloldani, ezért továbbra is százszázalékosan bízom a megállapodás idei létrejöttében" – mondta az MNB alelnöke.
Virág Barnabás az InfoRádió Aréna című műsorában: