Magyarország jelenleg 24 ezer hektár almatermelő területtel rendelkezik, ami bő 20 évvel ezelőtt 42 ezer hektár volt. Az elmúlt 5 évben a termés 350-500 ezer tonna között ingadozott, és egyedül 2018-ban volt nagyon jó, 800 ezer tonna fölötti termés – ismertette Apáti Ferenc.
A szakember tájékoztatása szerint idén mintegy 350 ezer tonna alma várható, ami
az elmúlt 10 évben az egyik legalacsonyabb mennyiség,
és amiért leginkább a tavaszi fagyok a felelősek. Mint magyarázta, az almatermő területek mintegy 70 százaléka az ország északkeleti részében található, ahol a húsvétot követelően három egymás utáni éjszaka is -2, -6 Celsius-fokos lehűlések voltak tapasztalhatók. Bár akkor ez még nem tűnt végzetesnek és bőséges volt a virágzás, végül május–június folyamán egy nagyon jelentős gyümölcshullás következett be. A kárt a tavaly nyár óta tartó aszály csak tovább fokozta.
Mint mondta, noha egy ilyen példátlan terméskiesés okán alapvetően magasabb árakra számíthatnánk a piacon, ezt azonban tompítani fogja az, hogy az Európai Unióban jó almatermést várnak: 12,2 millió tonna a prognózis. A FruitVeB elnöke szerint különösen jó termése lesz a lengyeleknek, akik az idei 4,5 millió tonnájukkal több mint a harmadát fogják adni az EU almatermésének.
Árprognózisba még nehéz bocsátkozni, mert egy rendkívül ellentmondásos piaccal nézünk szembe azáltal, hogy Európában jó, ellenben Magyarországon szinte minden eddiginél gyengébb a termés – jegyezte meg Apáti Ferenc.
Ha nem lesznek kimagaslóan jó árak, hogy kompenzálják a jelentős kieséseket, akkor nagyon sokan fogják abbahagyni az almatermesztést ebben az évben,
mert egyszerűen elfogynak az anyagi tartalékaik, illetve maga a termelési kedv is.
A szakember végezetül arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani, soha nem látott mértékű aszály után az idén a Dunától keletre gyakorlatilag megsemmisült kukoricát, napraforgót jövőre újra lehet vetni, ám egy gyümölcsfa esetében egy ilyen mértékű szárazságnak nagy valószínűséggel az lesz a jövő évi következménye, hogy nem lesz virág a fákon. Az idei termés kinevelése mellett ugyanis – akár egy gyenge, akár egy jobb termés mellett – a fáknak egyáltalán nem marad energiája arra, hogy még virágrügyeket is képezzenek. A FruitVeB elnöke szerint így az prognosztizálható, hogy jövőre is nagyon gyenge gyümölcstermésnek nézünk elébe.