Az előzetes megállapodás jelentőségéről Pogátsa Zoltán az InfoRádióban elmondta: most még csak politikai megegyezés született az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsa között, de ez jó jel arra nézve, hogy majd a konkrét javaslat át fog menni mindkét intézményen, amelynek az egyetértése szükséges egy új szabályozásokhoz.
Ez nem azt jelenti, hogy mostantól minden európai országban azonos lesz a minimálbér, hanem bizonyos elveket rendez a megállapodás, amelyek mentén a tagországok megállapítják a minimálbért – hangsúlyozta a Soproni Egyetem docense.
Két alapelvről van szó:
- Az egyik az ENSZ munkaügyi szervezetének (ILO) korábbi ajánlása, amely szerint a mindenkori bruttó átlagbér valamilyen százaléka legyen a minimálbér (50-60 százalék szokott lenni).
- A másik megközelítés az, hogy egyfajta fogyasztói kosarat állítanak össze, ahogy az infláció mérésénél is. Így a minimálbér emelését úgy hajtanák végre, hogy megnézik, mennyiért lehet megvenni a kosárban lévő, meghatározott termékeket.
A pontos szabályozás még a jövő zenéje, de a két alapelv uniós szintű egységesítése fontos lenne, mert jelenleg nagyon nagy eltérés van a tagállamok között abban, hogy van-e minimálbér, és ha igen, akkor annak mértékét miként állapítják meg – véli a közgazdász.
Az, hogy politikai megállapodás született, azt mutatja Pogátsa Zoltán szerint, hogy közel vagyunk a végleges, megszavazott döntéshez. A szabályozásban az lenne benne, hogy a következő években maximum kétévente felül kell vizsgálni ezen összegeket, amiből következően reális, hogy
a következő 3-4 éves távlatban konkrét számok és konkrét változások legyenek
a docens szerint.
Magyarországon a minimálbéremeléseknél mindig fellángol a vita, hogy az új összegeket ki tudják-e gazdálkodni a vállalkozások. Pogátsa Zoltán álláspontja szerint a mostanit is és sokkal magasabbat is "meg tud oldani" a magyar gazdaság. Rámutatott: az eddigi adatok alapján is ez látszik, hiszen az elmúlt időszakban voltak nagyon jelentős emelések is, és sosem ütött ki tömeges foglalkoztatási válság.
"Sőt, az elmúlt 10 évben inkább azt láttuk, hogy az emelések után is mindig nőtt a foglalkoztatás. Meggyőződésem, hogy ma Magyarországon még magasabb minimálbér lehetne, és ha ezt valaki nem tudja kigazdálkodni, akkor arra a vállalkozásra nincs is szükség a magyar gazdaságban. Sokkal magasabb hozzáadott értékű termelésre van ma már szükség annál, hogy valaki abból próbáljon gazdasági működést produkálni, céget fenntartani, hogy olyan olcsó béreket fizessen, amiből nem lehet megélni Magyarországon. Mindenki érzékeli, milyen elképesztő infláció van manapság, Az a modell, hogy olcsó bérekből, alacsony hozzáadott értékkel akar egy cég megélni, a múlté" – fejtette ki a Soproni Egyetem docense.