A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az Európai Bizottság a közbeszerzési statisztikái elkészítésekor torz adatokkal dolgozik - írták annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság megindította április 27-én Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárást.
A bizottság adatbázisa nem megfelelő a tagállami összehasonlításokhoz, mivel az uniós országok jelentős része - habár kötelessége lenne - csak változó mértékben jelenteti meg a statisztikai adatok kinyeréséhez szükséges, eredményről szóló tájékoztatóit az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a TED-en - írták.
A bizottság saját megállapítása szerint is, Magyarország azonban kiemelt figyelemmel tölti fel a lényeges közbeszerzési adatokat tartalmazó hirdetményeit. A Közbeszerzési Hatóság a problémát hivatalos úton többször - 2018-ban, 2019-ben, majd 2020-ban - is jelezte, ám érdemi válasz eddig nem érkezett a bizottságtól - közölte a hatóság.
A közleményben kifejtik, hogy a bizottságnak a TED-en megjelentetett hirdetmények adatain alapuló statisztikái szerint a hazai egyajánlatos közbeszerzések aránya - a bizottság megállapítása szerint - kifejezetten magas. Az Európai Bizottság által közzétett Belső Piaci Eredménytáblán azonban jól látszik, hogy az egyajánlatos közbeszerzések magas aránya nem tipikusan magyar probléma. A bizottság számítási módszere szerint 19 tagállam jár hasonló cipőben.
Az adatokból kitűnik, hogy a magyar 39 százalékos érték jobb Romániánál (41 százalék), Görögországnál (42 százalék), Csehországnál (43 százalék), Szlovéniánál (47 százalék) és Lengyelországnál (51 százalék) is, ellenük azonban nem indult jogállamisági eljárás - jegyezték meg.
A Közbeszerzési Hatóság szerint az egyajánlatos közbeszerzések magas aránya nem minden esetben kizárólag a verseny hiányából eredhet. Maga az Európai Bizottság állapította meg a 2019. évi, Ausztriára vonatkozó országjelentésében, hogy az egyajánlatos közbeszerzések aránya az osztrák egészségügyi szektorban kiemelkedően magas, ennek oka a jelentés szerint piaci sajátosságokra vezethető vissza. Magyarország esetében azonban - ahol az egyajánlatos eljárások magas aránya ugyancsak alapvetően az egészségügyi szektorra jellemző - a piaci sajátosságokat a bizottság rendre figyelmen kívül hagyja.
A közleményben hangsúlyozták, a széleskörű verseny meglétét támasztja alá, hogy az elmúlt két évben a hazai közbeszerzésekben évente mintegy 5000 ajánlattevő vett részt, amelyből nagyjából 3500 különböző cég nyert.
A Közbeszerzési Hatóság 2020-as adatai szerint az 50 legnagyobb értékű közbeszerzési eljárás nyerteseinek 65 százaléka hazai, míg 35 százaléka külföldi vállalat volt, a magyar piac tehát nyitott minden potenciális résztvevő számára - írják a közleményben.
A hatóság mindazonáltal egyetért azzal, hogy a minél szélesebb verseny érdekében fontos cél az egyajánlatos közbeszerzések arányának mérséklése, éppen ezért Magyarországon a Közbeszerzési Hatóság részéről is szigorú ellenőrzésekre, minden eddiginél erősebb kontrollra számíthatnak az ajánlatkérők - jelezték a közleményben.
Rámutattak arra is, hogy az Európai Bizottság legfrissebb, 2020-as adatokat is tartalmazó, saját kimutatása szerint is, Magyarországon kiemelkedő, 100 százalékos a közbeszerzések átláthatósága. Mindez annak köszönhető, hogy a magyar ajánlatkérők maradéktalanul eleget tesznek az unió által előírt közzétételi kötelezettségeiknek. Éppen ezért a magyar közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatos kifogások értelmezhetetlenek, hiszen ezt a bizottság saját kimutatása cáfolja - olvasható a Közbeszerzési Hatóság közleményében.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatban a közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint az alapítványok főszabály szerint közbeszerzésre kötelezettek. Erre vonatkozóan a Közbeszerzési Hatóság már az előző évi jogállamisági jelentés kapcsán is kifejtette álláspontját, ám az Európai Bizottság ezt nem vette figyelembe a jelentésében - tették hozzá.