„Ez a konfliktus nagyon sok csatornán keresztül éri el a magyar gazdaságot. Látható, hogy emiatt magasabb inflációs pálya bontakozik ki az idei évben, emellett pedig a gazdasági növekedés alapvetően visszafogottabb lehet, mint amire korábban számíthattunk. A magyar gazdaság alapvetően élénk növekedési pályán haladt, a tavalyi év végén 7 százalék fölött volt, és vannak olyan ún. magas frekvenciájú heti adataink, amelyek azt mutatják, hogy az idei első negyedévben ez még gyorsulhatott is, 8-9 százalék között lehetett volna a gazdasági növekedés üteme, ha nincs ez a konfliktus, illetve az erre adott szankciók nem lépnek érvénybe” – foglalta össze az elmúlt hónapok gazdasági dinamikáját Balatoni András.
Az igazgató leszögezte, hogy Oroszországba és Ukrajnába a magyar export nem jelentős,
a hazai kivitel 3-4 százaléka megy a háborúval érintett két országba.
De visszafoghatja egyéb csatornákon a magyar növekedést a háború:
- „egyrészt az egész európai konjunktúra visszafogottabb lehet, látható, hogy Németországra, Olaszországra vonatkozóan már csökkennek az előrejelzések az idei évi gazdasági növekedés tekintetében,
- másrészt az ellátási láncok, amik már az elmúlt negyedévekben sem voltak éppen a legjobb formában, további szakadozása várható, így nem feltétlenül fog tudni majd az ipar kínálati oldalról olyan mennyiségű terméket előállítani, mint amihez hozzászokhattunk az elmúlt időszakban”.
Balatoni András szerint a magyar infláció emelkedésének döntő része nemzetközi hatásra történik. A magyar adat beleillik a nemzetközi környezetbe, sőt, mint az igazgató kiemelte, a Visegrádi országokban a magyar várakozás az alacsonyabbak közé tartozik, hiszen
- Csehországban 10-11 százalékra számítanak,
- Lengyelországban is inkább 11 százalékhoz lesz közelebb az infláció,
- Magyarországon az idén 7,5 és 9,8 százalék között várja a jegybank.
Az MNB igazgató beszélt a növekedési kilátásokról is.
„A tavalyi 7,1 százalékoz képest azért lassulás lesz – mondta Balatoni András –,
2,5 és 4,5 százalék között lehet az idei gazdasági növekedés.
A lassulásban nagyon fontos szerepe van természetesen az orosz–ukrán háborúnak.”