Nyitókép: YouTube/Magyar Nemzeti Bank

MNB-indoklás a kamatnövelés után: "nem áll meg az infláció, 8,5 százalék közelébe emelkedik"

Infostart
2022. február 22. 15:46
A pénzromlást az energiaárak elszállása fűti, a képben pedig még benne sincs az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása, miközben a cél pont az árstabilitás megteremtése lenne. Virág Barnabás jegybanki alelnök mondta el a részleteket.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden - az elemzői várakozásokkal összhangban - 50 bázisponttal 3,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.

A testület legutóbbi kamatmeghatározó ülésén, januárban szintén 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte az alapkamatot; az emelési ciklus tavaly nyár elején kezdődött, és az infláció "fenntartható sávba" való visszatéréséig tarthat.

"A helyzet nem lett egyszerűbb, a kilátások sem lettek tisztábbak"

- kommentálta a döntést Virág Barnabás jegybanki alelnök.

Részletekbe menően elmondta, az infláció tovább emelkedett januárban, amelyre a termékek széles körű árfékezésével reagált a kormány, így is 8 százalék fölötti lehet a pénzromlás üteme februárban, megközelítheti a 8,5-ös értéket is.

A Magyar Nemzeti Bank ezt követően havi szintű szigorítással fog élni a monetáris kondíciók esetében, de az egyhetes betéti eszköz kamatával dinamikusan is tud reagálni.

Virág Barnabás ezt követően arról beszélt, hogy a januári "átárazások" háromszoros mértéket mutattak az elmúlt években látott átlaghoz képest, miközben a globális kínálati sokkok az iparcikkek gyors drágulását okozzák.

A magas infláció mögött - mint aláhúzta - az elszállt energiaárak állnak, a mostani képben pedig még nem is játszódik szerepet az eszkalálódott orosz–ukrán helyzet.

Feladatnak az árstabilitáshoz való visszatérést nevezte meg a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

"Így lehet elkerülni az öngerjesztő infláció korszakát" - zárta gondolatait az alapkamat-emelés hátteréről.

Jó hírként azonban azt is elmondta, hogy a gazdaság növekedése és a munkaerő-piaci viszonyok rendben vannak, a foglalkoztatottsági adatok megfelelők.

Kérdésre válaszolva Virág Barnabás elmondta, valós időben nehezen mérhetők a kormányzati intézkedések hatásai az inflációra, ráadásul egymás ellen ható tényezők is vannak, mert bár az árstop intézkedései fékezőleg hatottak a pénzromlásra, az szja-visszatérítés és a nyugdíjemelés a fogyasztáson keresztül élénkíthetik az inflációt.

Nagyon várja viszont a márciusi inflációs jelentést, ami alapvetően befolyásolhatja a jegybank további útját, azonban a kiszámíthatóságot alapkőnek tekinti Virág Barnabás.

Ebben a formában március 22-én lesz újabb értékelő jelentés a Magyar Nemzeti Bank részéről.