Néhány éven belül akár több ezer főnyi távol-keleti munkaerő is dolgozhat majd a hazai zöldség-gyümölcs ágazatokban, a szomszédos országokból ugyanis ma már szinte lehetetlen idénymunkást találni – tájékoztatta az Agrárszektort Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
A munkaerőhiány mostanra olyan kritikussá vált az ágazatban, hogy például a kajszi és az őszibarack, az alma, valamint a kézi betakarítású szabadföldi és hajtatott zöldségek 30-40 százalékos területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben. A magas gabona- és olajnövényárak sok gazdálkodót a szántóföldi növénytermesztés irányába motiválnak, ráadásul az kisebb tőke- és munkaerőigényű ágazat is, mint a szabadföldi zöldségtermesztés.
A FruitVeB becslései szerint a magyarországi zöldség-gyümölcs ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt azonban 200-250 ezer embernek ad munkát. A kertészeti munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, de az esetek 80-90 százalékban betanított munkással kell beérjék a munkáltatók, ráadásul még belőlük is hiány van. Az ágazatban uralkodó munkaerőhiányt azonban a külföldi vendégmunkásokkal is egyre nehezebb pótolni, manapság ugyanis már nem vonzó alternatíva számukra a magyar agrárium, és az ukrán, illetve román munkaerő inkább Nyugat-Európában vállal munkát.
Magyarországon kárpátaljai munkaerő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, erdélyi munkaerő a Tiszántúlon, vajdasági munkaerő pedig a Dél-Alföldön dolgozik. Létszámuk körülbelül 3-5 ezer fő, és döntően a konzervuborka-termelésben (a kárpátaljai munkaerő), a spárga és a hajtatott zöldségtermesztésben (vajdasági és erdélyi munkaerő) dolgoznak.
Jelenleg körülbelül 100-150 fős létszámban a távol-keleti – nagyrészt Fülöp-szigeteki, thaiföldi és indiai – munkaerő is jelen van a hazai zöldség-gyümölcs termelő és feldolgozó vállalkozásokban. A távol-keleti munkaerőnek csak olyan ágazatokban, illetve vállalkozásokban van létjogosultsága, ahol közel egész éves foglalkoztatást tudnak számukra biztosítani.
A kertészet jövőbeni fejlődésének a legfőbb gátja ma már a munkaerőhiány, még az időjárás és a tőkehiány is csak ezután következik. A kézimunka-igényes ágazatokban, például a kajszi és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, valamint a kézi betakarítású szabadföldi és hajtatott zöldségek jelentős, 30-40 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben. Stagnálásra vagy esetleg enyhe növekedésre csak a viszonylag kevés munkaerőt igénylő ágazatok voltak képesek, mint a bodza, a dió, a meggy, a szilva és a totálisan gépesített szabadföldi zöldségek.